Változások a munkaidő-számítás, -beosztás szabályaiban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyári ülésszak utolsó napján fogadta el az Országgyűlés az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvényt.

A munkaidőt érintő legfontosabb újdonság, hogy a törvény elismeri az ügyeleti idő teljes beszámíthatóságát. Az Európai Bíróság gyakorlata értelmében ugyanis a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történő rendelkezésre állás (ügyelet) teljes egészében munkaidőnek minősül. A magyar szabályok egy része viszont ütközött az uniós jogértelmezéssel, mert megengedte, hogy az ügyelet általában ne, vagy csak meghatározott részében (a ténylegesen teljesített munka, vagy a szektor specifikus szabályok által meghatározott mértékben) minősüljön a munkaidő korlát szempontjából figyelembe veendő munkaidőnek, illetve rendkívüli munkavégzésnek. A módosított szabályok szerint a heti munkaidő legmagasabb mértékére megállapított felső határ alkalmazásakor az ügyelet teljes tartama munkaidőnek tekintendő. Ügyelet elrendelése esetén a nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra lehet. Ebben az esetben a beosztás szerinti munkaidő és a rendkívüli munkavégzés időtartama nem haladhatja meg a tizenkét órát. Egyéb szempontból ellenben nem változtak az ügyelet szabályai, így például annak díjazása sem. Továbbra is él az a rendelkezés, amely szerint, ha az ügyelet alatt munkavégzés nem történik, a munkavállalót csak a személyi alapbére 40 százaléka illeti meg. Amennyiben a munkavállalónak az ügyelet alatt munkát kell végeznie, ez továbbra is rendkívüli munkavégzésnek minősül, ezért ennek idejére a rendkívüli munkavégzés szabályai szerinti díjazás jár.

A módosítás beépíti az Mt-be az egészségügyi ágazat általánostól eltérő munkajogi szabályait, amelyek a munkaidő-keret, a heti munkaidő és a pihenőidő, illetve a készenlét kérdését érintik. Külön rögzíti azt is, hogy az egészségügyi és a közoktatási ágazat esetében az ügyelet fogalmának és díjazásának általános szabályaitól eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Változott a munkaidő-keret felső határa. A napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő a jövőben legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti, idénymunka esetén legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható. Kollektív szerződés rendelkezése szerint pedig legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti keret is alkalmazható.

Jelentős újdonságnak tekinthető a rendkívüli munkavégzés felső határának a túllépésére vonatkozó megállapodás. A munkáltatónak lehetősége lesz arra, hogy a munkavállalóval egy éves határozott időre írásban megállapodjon abban, hogy a rendkívüli munkavégzés éves kétszáz órás keretét legfeljebb háromszáz órára emeljék. Ilyen megállapodás azonban kizárólag akkor köthető, ha az érintett munkakörben a munkáltató a munkaerőigényét bejelentette, állásközvetítést kért, de az nem járt eredménnyel és a megállapodást kötő munkáltató magas szintű vagy kivételes ismereteket, illetve ilyen gyakorlatot igénylő munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a munkáltató működéséhez feltétlenül szükséges. További korlát, hogy legfeljebb tíz alkalmazott esetén egy munkavállalóval, tíz főnél több alkalmazott esetén pedig legfeljebb a munkavállalók tíz százalékával köthető megállapodás a rendkívüli munkavégzés éves keretének a felemeléséről.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.