PM: évekig fennmaradhat a 4%-os vállalati különadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

˝Az elkövetkezendő években a vállalkozásoknak ezzel az adónemmel számolniuk kell˝ – jelentette ki a 4%-os vállalkozási különadóról Lucz Edit, a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztályának főosztályvezetője az AmCham mai regionális adókonferenciáján. Indoklása szerint az államháztartás számára ˝nagyon fontos, hogy ez az adónem átmenetileg fennmaradjon˝ (idén kb. 150 mrd Ft-os bevétel). Az, hogy meddig, ˝az attól függ, hogy mennyire sikerül az államháztartás egyensúlyát javítani˝ – tette hozzá. Lucz Edit utalt rá, hogy a különadó jelenleg is az Alkotmánybíróság (AB) előtt van, ˝mi bízunk benne, hogy kiállja az alkotmányossági próbát˝ – jegyezte meg. Az AB várhatóan 1-2 hónapon belül hoz döntést az ügyben.

A különadó megjelenésével kapcsolatban a PM illetékese megjegyezte: „kétségkívül nagyon kedvezőtlenül érintette a külföldi befektetőket”, mert ez azon vállalatokra is vonatkozik, akik beruházási adókedvezményt vehetnek igénybe 2011-ig.

Kérdésre válaszolva a PM illetékese elmondta: ha nem került volna bevezetésre tavaly szeptembertől a 4%-os társasági különadó, akkor 5%-ponttal kellett volna megemelni a társasági nyereségadó kulcsát. A két szám közötti 1%-pontos különbség oka az, hogy ha a társasági adókulcs 5%-pontos emeléséről született volna döntés, akkor a figyelembe vehető adókedvezmények miatt ennek effektív hatása 4%-pontos adóteher-növekedés lett volna. A társasági különadónál nem érvényesíthetők adókedvezmények.

Ha önmagában a társasági nyereségadó kulcsát nézzük Magyarországon (16%, illetve 10%), akkor az jónak mondható térségi viszonylatban, de ha a nyereségre rakódó további (helyi) adóterheket is figyelembe vesszük, akkor már „kétség kívül nem ilyen kedvező a helyzet” – jelentette ki Lucz Edit. Az illetékes a magyarországi társasági adókedvezmények 4 főbb csoportjának (fejlesztési, beruházási, kkv-knak szóló, ágazati adókedvezmények) ismertetése során megjegyezte, hogy az adókedvezmények zömét a 2002-ig megszerezhető beruházási adókedvezmény adja, amit 2011-ig lehet igénybe venni. Valamennyi adókedvezmény figyelembe vételével idén kb. 11%-os a magyarországi társasági nyereségadó-terhelés – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető. Ez a 2005-ös tényadatok alapján 9.1% volt. A jelentős növekedés egyik oka a kormányzati kiigazító csomag, a másik, hogy folyamatosan futnak ki a vállalatok által igénybe vehető beruházási adókedvezmények.

Az illetékes jelezte, hogy a fejlesztési adókedvezmények (min. 1/3 mrd Ft beruházás, min. 150/75 új munkahely teremtése) igénybe vétele felfutóban van, a beruházók kedvelik ezt a lehetőséget.

Forrás: Portfólió


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.