Portugália közvetettadó-rendszere (4. rész)

A Portugáliáról szóló cikksorozat utolsó részében általános portugál áfa-szabályokról lesz szó, mint például az elektronikus adatszolgáltatásról és a fordított adózásról.

Hasonlóan Magyarországhoz, Portugáliában is alkalmazzák a belföldi fordított adózás mechanizmusát. Fordított adózásról akkor beszélünk, amikor az áfa felszámításának kötelezettsége a szállítóról a megrendelőre száll át, azzal együtt, hogy a levonható adó elszámolása is a megrendelő feladata. Tipikusan belföldi fordított adózás alá tartozik Portugáliában a hulladék-forgalmazás, számos építőipari szolgáltatás (pl. bontás, építés), termékértékesítés. Építőipari szolgáltatás esetén az alvállalkozók is alkalmazhatják a fordított adózást, nem csupán a fő kivitelező. Magára a számlázásra vonatkozó feltétel, hogy bár a számlát továbbra is a szállító állítja ki, de a számlának tartalmaznia kell a „fordított adózás” kitételt.

Az adókötelezettség keletkezésének három esetét különböztetjük meg a portugál szabályozás szerint, így termék-értékesítése, szolgáltatás nyújtása, illetve termékimport esetén keletkezik adókötelezettsége az áfa-alanynak. Az adókötelezettség keletkezésének időpontja termékértékesítés esetén akkor következik be, amikor a terméket a vevő átveszi, szolgáltatásnyújtás esetén, amikor a szolgáltatásnyújtás megtörténik, végül termékimport esetén akkor, amikor a vámhatóság az adókötelezettséget megállapítja.

Az adókötelezettség keletkezését követően az adóalanynak öt napon belül kell gondoskodnia a számla kiállításáról. A számla kötelező tartalmi elemei nagyon hasonlóak Portugáliában, mint hazánkban, nem tudok olyan elemet mondani, amiben eltérnének a követelmények. Portugáliában is van lehetőség számlát idegen nyelven kiállítani, azonban ha az adóhatóság megköveteli, az adóalany köteles gondoskodni a számla hiteles fordításáról.

Portugáliában négy adókulcs van a kontinentális területeken, ezek 23%, 13%, 6 % és 0%. Ahogy korábban említettem a másik két földrajzi területen (Azori-szigetek, Madeira) más kulcsok vannak alkalmazásban. Természetesen a 23% az általános kulcs, kedvezményes kulcs (13%) alatt adóznak például a kulturális eseményekre szóló belépők, borok, ásványvíz, olyan dízel, amelyet a mezőgazdaságban használnak fel. 6%-os kulcs alatt adózik – többek között – a vezetékes ivóvíz, gyógyszerek, belföldi személyszállítás, könyvek, hulladék-gazdálkodás, új ingatlan építése. 0%-os kulcs alá tartoznak a nemzetközi és közösségi ügyletek.

Az adólevonási jog ugyanúgy működik Portugáliában, mint hazánkban, azonban a mentességek, levonási tiltások természetesen eltérnek. Magától értendő, hogy csak azon beszerzések áfája vonható le, amelyek az adóköteles tevékenységhez kapcsolódnak, így a magáncélú beszerzések áfája tilalom alá esik. Magáncélú beszerzésnek kell tekinteni például a turizmushoz kötődő közlekedési eszközökhöz felszámított áfáját, így nem vonható le a motorkerékpárok, helikopterek, repülőgépek, jachtok áfája. A benzin áfája is levonási tilalom alatt áll, de levonható a dízel, az LPG a bioüzemanyagok 50%-a. Konferenciák, kiállítások, szemináriumok szervezése 50%-os levonási tilalom alá esik, míg az ilyen eseményeken való részvétel 25%-os levonási tilalom alá esik.

A jövőre nézve fontos változás, hogy 2023-tól Portugáliában is bevezetik a számlákra vonatkozó kötelező elektronikus adatszolgáltatást a nem letelepedett adózókra is. Bár 2021 óta már ők is csak hitelesített számlázóprogrammal állíthatnak ki számlát, de ez most új követelménnyel bővül: az adatszolgáltatással. Az adatszolgáltatásnak havonta kell eleget tenni, méghozzá a hónapot követő 5. napig.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.