Prevenciós szűrővizsgálatok adókedvezménye

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tagjai prevenciós szolgáltatás ellenértékeként, a pénztár által a magánszemély megbízása alapján kifizetett összeg 10 százalékát plusz adókedvezményként érvényesíthetik. Prevenciós szolgáltatásnak minősülhet például a léböjt kúra, vagy a fogyókúra program is.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 44/A.§-a rendelkezik az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatról. Ez azt jelenti, hogy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az éves adóbevallásában (53-as jelű) tett nyilatkozat, vagy munkáltatói adó-megállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának egy részéről. Az adókedvezmények levonása után fennmaradó adóból az adóhatóság átutalást teljesít a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltak szerint, ha a magánszemély úgy rendelkezik.

Ennek a nyilatkozatnak egyik esete, amikor az önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagja a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka jelenti a kedvezményt.

Ez azt jelenti, hogy az egészségpénztár tag az egyéni számláján fennálló számlakövetelésből a kormányrendelet szerinti prevenciós szolgáltatás ellenértékeként, a pénztár által a magánszemély megbízása alapján kifizetett összeg 10 százalékát plusz adókedvezményként érvényesítheti, azonos módon a lekötésnél meghatározott maximálisan igénybe vehető összegekkel.

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003 (XII.24) Kormányrendelet határozza meg az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló szűrővizsgálatokat, – ideértve az OEP által nem finanszírozott, működési engedéllyel rendelkező szakorvos által végzett szűrést – így különösen a méhnyakrák-, emlőrák-, vastagbélrák-, prosztatarák-, mozgásszervi-, AIDS szűrést, mentális zavarok korai felismerését célzó szűrést, csontritkulás vizsgálatot, szív- és érrendszeri szűrővizsgálatot, tüdőgyógyászati szűrővizsgálatot, és a fogászati szűrést.

A pénztárral szűrési, állapot felmérési tevékenységre szerződött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek. A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végző, e célra szerződött egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti. Az egészségtervnek a rendelet által előírt kötelező tartalmi elemei vannak. Például az állapot javítását szolgáló kúraszerű ellátásokra vonatkozó javaslat.

Ha a fenti kormányrendelet előírásai alapján készített személyes egészségterv alapján indokolt, prevenciós szolgáltatásnak minősül a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelés is.

Egészségterv esetén az orvosi javaslat alapján igénybevett

1. méregtelenítő kúra,
2. léböjt kúra,
3. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére,
4. fogyókúra program

is prevenciós szolgáltatásnak minősül.

A gyógy-terápiás kezelések: a gyógytorna, a gyógy-masszázs és a fizioterápiás kezelések. A megnevezett kezelések (egészségügyi gyógy- és reflexmasszázs, gyógytorna, fizioterápia SZJ 85.14.13), a külön felszámított egyéb szolgáltatások, termékek (pl. masszázsolaj) nélkül számolhatóak el.

Egyes a rendeletben felsorolt szolgáltatások viszont csak akkor minősülnek prevenciós célúnak, ha a pénztártag a kúrára vonatkozó javaslat megértését és elfogadását, valamint a megvalósításban való együttműködő-készségét aláírásával igazolja.

Az önkéntes biztosító-pénztári adókedvezményeket a magánszemély a pénztár által kiállított, valamint a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltató által kiadott igazolás alapján veheti igénybe. Ugyanannál a pénztárnál több jogcím előfordulása esetén az igazolásnak megbontva kell tartalmaznia az adókedvezmények alapját és mértékét. Erre azért van szükség, mert az egészségpénztáron keresztül több jogcímen is érvényesíthető adó-visszatérítés:

• az egyéni befizetések,
• munkáltató által fizetett adomány/támogatás,
• a lekötés, és
• a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után.

Az éves személyi jövedelemadó bevallásában a „rendelkezés az adóról” elnevezésű lap 135. sorában szerepel a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az egyéni egészségszámláról kifizetett összeg 10 százaléka.

Az szja-kedvezményt a NAV a pénztártag által az adóbevallásában megjelölt önkéntes pénztári egyéni számlára utalja vissza, így tehát annak összegét – amennyiben a visszautalást a tag az egészségpénztári számlájára kéri – teljes egészében felhasználhatja a következő évben egészségcélú kiadásainak finanszírozására.

Az szja-visszatérítés maximális mértéke 100 000 Ft, azok esetében, akik 2020. január 1-je előtt töltik be az öregségi nyugdíjkorhatárt, maximum 130 000 Ft lehet. (Ez az összes egészség-pénztári kedvezmény korlátja.)

Az adott évben igénybe vett prevenciós szolgáltatások összegéről az egészségpénztár a tárgyévet követő év január 31-ig küldi ki a pénztártagnak az igazolást.

---