PwC: elhomályosult az adóegyszerűsítés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az jövő évi adótörvényekkel visszaléptünk a világrangsorban és a régióban is sereghajtók vagyunk az adórendszerünk bonyolultsága miatt, de várhatóan a fehéredés irányába hatnak majd az adóváltozások – derült ki a PwC Magyarország tájékoztató előadásából, ahol részletesen is ismertették a várható adómódosításokat: a szuperbruttó kivezetése, cafetériaváltozások, Robin Hood- és tranzakciós adó, elektronikus számlázás a célkeresztben.

Miközben Magyarországon egyszerűsítették némiképp az adórendszert, más országok ennél nagyobb egyszerűsítést tudtak végrehajtani – mondta el az Adó Online kérdésére Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője. Korábban az adószakértő a jövő évi adóváltozásokat ismertetve kifejtette, hogy míg a kormányzat kezdetben központi célként jelölte meg az egyszerűsítést, ez mostanra elhomályosult. Jelenleg a kiszámíthatóság kívánalmát is elnyomja az a cél, hogy az államháztartás hiányát a GDP 3 százaléka alatt tartsák, és így az ország kikerüljön a túlzott deficiteljárás alól. Az államháztartási hiány lefaragásának kényszerítő ereje nem segített az adópolitika fejlesztésében. A változásoknak így sok vállalat vesztese lesz, de lesz sok nyertese is, utóbbiak különösen a kis- és középvállalkozások. Lőcsei Tamás bízik abban, hogy az újonnan bevezetett felemelt vagy meghosszabbított adók jelentős részét kivezetik, amint a magyar gazdaság fejlődésnek indul.

A PwC globális adózási felméréséből, a napokban megjelent Paying Taxes 2013 jelentésből kiderül, hogy világszerte jelenleg 31 ország reformálja meg adórendszerét, és ebben az újításban a kelet-közép-európai régió országai az élen járnak. Ennek ellenére Magyarország ebben a versenyben nem áll különösen jó helyen, a tavalyi 114. helyről a 118. helyre csúszott, és a régiós versenytársak közül egyedül Csehországot előzi meg.

Lőcsei Tamás mindemellett lapunknak kifejtette: ha adóegyszerűsítés szempontjából nem is léptünk előre a versenyben, a jövő évi adóváltozások a fehéredés irányába mutatnak. Egy sor intézkedés, mint az internetes beszámolás vagy a pénztárgépek online bekötése a NAV-hoz, arra hatnak, hogy jobban ellenőrizhetőbbé válnak az adózók. Emellett az adózási kedv serkentése szempontjából a személyi jövedelemadó 16 százalékának általánossá tétele ugyancsak a tisztulás felé vezethet.

Mindezeket persze annak a ténynek az árnyékában érdekes vizsgálni, hogy a 27 százalékos áfa még továbbra is súlyos terhe a rendszernek, amely olyan kiemelkedően magas szint, hogy vonzza a kevésbé becsületes gazdálkodókat. A körhintacsalásokban és egyéb áfavisszaélésekben érdekelt vállalkozásokat pedig még akkor is túlságosan nehéz megfogni, ha titkosszolgálati eszközökkel is operálnak a hatóságok.

Egymilliós fizetés fölött járnak rosszabbul

A nagy kép felvázolása után a PwC adótanácsadói a jövő évi változások részleteit is ismertették.

Mochlár Orsolya, a PwC Magyarország adóosztályának vezető menedzsere például felhívta a figyelmet, hogy a szuperbruttósítást 2013-tól teljes mértékben kivezetik, így az összes jövedelmet 16 százalék adó terheli. A változás a havi 202 000 forint feletti jövedelmet keresőket érinti, hiszen 2012-ben csak az efölötti részen kellett szuperbruttós adóalappal számolni. Szintén fontos fejlemény a havi 660 000 forint felett keresőknél az, hogy 2013-tól a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot a jövedelem nagyságától függetlenül is meg kell fizetni. Havi 1 millió forintig azonban a szuperbruttó kivezetése még ellensúlyozza a nyugdíjjárulék-emelkedés negatív hatását a nettó jövedelem szempontjából.

2013-ban is érdemes lesz a béren kívüli juttatásokat nyújtani a munkáltatóknak, annak ellenére, hogy a cafeteria-elemek után 2013. január 1-jétől a korábbi 10 százalék helyett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetendő. A munkáltatót a béren kívüli juttatások után mintegy 36 százalékos költség terheli, amely még mindig lényegesen előnyösebb, mint a bérjövedelmet terhelő mintegy 96 százalékos munkáltatói teher azonos összegű nettó kifizetés mellett.

Változnak az étkezésre vonatkozó szabályok. 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha az étkezőhely külsős személyek részére is nyitva áll. Az Erzsébet-utalvány jövőre is elfogadható lesz a vendéglátásban, mely jövőre immáron 8 ezer forintig adható kedvezményes adózás mellett. Fontos, hogy a „hideg” (fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító) étkezési utalvány sem belső szabályozás, sem azonos feltételekkel nem lesz adható kifizetőt terhelő közteher mellett 2013. január 1-jével.

Adó nem vész el, csak átalakul

A válságadó, azaz az ágazati különadók 2013. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével párhuzamosan a kormány a költségvetés stabilizálása érdekében 31 százalékra növeli az energiaellátók jövedelemadóját, közkeletű nevén a Robin Hood-adót, továbbá kibővíti azoknak az adóalanyoknak a körét, akik ezen adó fizetésére kötelezettek 2013-tól – derült ki Kelemen János, a PwC Magyarország adóosztályának cégtársának előadásából.

2013 előtt a Robin Hood-adó alanyának kizárólag az energiaellátók minősültek, jövőre azonban a közszolgáltatók is a törvény alanyaivá vállnak, így az egyes vízközművekkel közüzemi tevékenységet végző szolgáltatók, illetve a települési hulladékkezelési közszolgáltatást végző hulladékkezelők. A fentieken kívül a módosítás bővíti az energiaellátók fogalmi körét is: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató és elosztói engedélyes is energiaellátónak minősül 2013-tól.

Az adó mértéke 8 százalékról 31 százalékra emelkedik, ugyanakkor – az adókötelezettség 50 százalékig – a Robin Hood-adóból is érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény a jövőben. Az adókulcs emelésével 2013-tól, a társasági adót is figyelembe véve, habár nem teljesen ugyanarra az adóalapra vetítve, akár közel 50 százalékos jövedelemadó is terhelheti a fenti ágazatokban tevékeny vállalatokat, így az energiaszektor a bankszektor mellett változatlanul az egyik legmagasabban adóztatott ágazat marad.

A kivezetésre kerülő ágazati különadók miatti bevételcsökkenést a kormány tulajdonképpen már a távközlési adóról szóló törvény 2012. július 1-jei bevezetésével részben kompenzálta. A törvény alapján adóköteles az a szolgáltató, mely a távközlési szolgáltatást nyújtja. Az adó mértéke indított hívásonként és küldött üzenetenként egyaránt 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/db marad. Magánszemély esetén jelenleg maximum 400 Ft/hó/hívószám, nem magánszemély esetén maximum 1400 Ft/hó/hívószám az adófizetési plafon. A törvény szövegének értelmében azonban a törvényi maximumok 2013-tól emelkednek, magánszemélynél 700 Ft/hó/hívószám mértékűre, nem magánszemélyek esetén 2500 Ft/hó/hívószám mértékűre.

Tranzakciós adó drágítja a bankolást

„Az elfogadott és jelenleg kihirdetés alatt álló pénzügyi tranzakciós illetéket érintő szabályok jelentősen változtak az eredetileg a nyáron megszavazott jogszabályhoz képest. Uniós nyomásra végül nem lesz adóalany a Magyar Nemzeti Bank, ugyanakkor újabb ügyletek és adóalanyok is az illeték hatálya alá tartoznak majd, valamint lényegesen növekszik az illeték mértéke is” – mondta Kelemen János.

A költségvetési bevételek biztosítása érdekében és az MNB, mint adóalany, szükségszerű kikerülésének következtében ki kellett bővíteni az adóalanyok körét, így tranzakciós adó fogja terhelni a pénzváltási tevékenységet is. Emellett az illeték általános mértéke a korábbi 0,1 százalékhoz képest a duplájára, míg készpénzfelvétel esetén a háromszorosára nőtt. Várható, hogy a bankszektor számára ez olyan tehernövekedést jelent, amelyet a fennmaradó bankadó mellett nem fog tudni teljes mértékben felvállalni. Számíthatunk tehát a banki szolgáltatások drágulására.

Egységesebb elektronikus számlázás

„Az új jogszabály az egyes adótörvények módosításáról jelentős változásokat hoz 2013. január elsejétől az általános forgalmi adót érintően is. A számlázási szabályok tekintetében fontos látni, hogy az uniós számlázási irányelvvel összhangban meghatározták, hogy melyik tagállam számlázási szabályait kell alkalmazni a határon átnyúló ügyletek esetében” – mondta el Elkán László, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója. Sok egyéb módosítás mellett a számla kötelező adattartalma plusz tételekkel bővül, melyek által a magyar szabályok még inkább összhangba kerülnek a számlázási irányelvvel, és a számlán feltüntetendő jelölések uniós szinten egységesebbé válnak. A törvénymódosítás, megvalósítva a számlázási irányelv célkitűzéseit, az elektronikus számlázás technikai megvalósításának feltételeit egyszerűsíti, az elektronikus számlázás egyre szélesebb körű megvalósítását teszi lehetővé az uniós elvárásoknak megfelelően.

Fontos áfaszabályozást érintő változás, hogy üzletág átruházása esetében – az apportra és a jogutódlásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan – nem keletkezne áfa fizetési kötelezettség az üzletág átadása esetén, amennyiben meghatározott feltételek teljesülnek.

Természetesen egy olyan átfogó jogszabály esetében, mint amilyen az adórendelkezés is, a részleteken nagyon sok múlik. Fontos változások például olyan apróságok is, mint hogy levonhatóvá válik az általános levonási szabályok szerint a személygépkocsi fenntartását, üzemeltetését szolgáló szolgáltatásokat terhelő áfa 50 százaléka. Ezen összeg levonhatósága azonban a PwC értelmezése szerint nem automatikus, feltétel nélküli, arra továbbra is vizsgálni kell az általános levonási szabályok érvényesülését. A sok között nagy jelentőségű változás, hogy 2013. április 1-jétől megteremtik a pénztárgépek adóhatóság általi online felügyeletének módját.

---