Régen jobban érdekelt minket az adózás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar lakosság alig 5-6 százaléka gondolja, hogy az adózás egyike a két legfontosabb kérdésnek legyen szó az ország helyzetéről vagy a megkérdezett saját életéről. Ez az arány kisebb, mint az uniós átlag és némileg elmarad a tíz évvel ezelőtt mért értéktől is.

Az Európai Bizottság évente többször, gyakorlatilag folyamatosan szondázza az uniós állampolgárok véleményét és az Eurobarometer elnevezésű kiadványban publikálja az eredményeket. A kérdéssorok az éppen aktuális témák mellett tartalmaznak állandó kérdéseket is, ez lehetővé teszi, hogy hosszabb időtávon összehasonlítsuk a különböző országhoz tartozó állampolgárok egy-egy témához kapcsolódó véleményét. A legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeket tartalmazó kiadvány augusztus végén jelent meg és pontos képet kaphatunk belőle arról, mennyire tartják fontosnak az adózás kérdését az uniós állampolgárok.

Bár a legfrissebb magyar adatokon látható enyhe emelkedés, hosszabb időtávra visszatekintve egyértelműen kirajzolódik, hogy egyre kevésbé tartjuk fontosnak az adóügyeket az ország szempontjából. A kérdést egészen pontosan úgy tették fel a kérdezőbiztosok, hogy melyik témát tartja a legfontosabbnak az ország szempontjából és a válaszadók maximum kettőt jelölhettek meg. Magyarországon a válaszadók 6 százaléka nevezte meg az adózást, ami ugyan 1 százalékkal nagyobb, mint a félévvel korábbi eredmény, ám ez is elmarad a kétezres évek második felére jellemző 8-10 százalékos értéktől.

ábra: A lakosság hány százaléka gondolja, hogy az ORSZÁG szempontjából a két legfontosabb kérdés közül az egyik az adózás?

Nemzetközi összevetésben azt lehet mondani, hogy az uniós átlagtól szinte mindig elmaradt a magyar lakosság érdeklődése az országos adóügyekkel szemben, de ez a különbség a válság éveiben volt a legjelentősebb. Míg nálunk akkor is a válaszadók csupán 5-6 százaléka tartotta fontosnak ezt a kérdést, addig az uniós átlag megközelített a 20 százalékot. Miközben Magyarországon egyre inkább háttérbe szorul a kérdés az emberek gondolkodásában, addig régiós versenytársaink esetében inkább ellentétes irányú trend figyelhető meg. A Visegrádi országcsoporthoz tartozó Csehország, Szlovákia és Lengyelország (V3) hármasában a válság óta kis mértékben emelkedik azok száma, akik szerint az ország szempontjából az adózás egyike a két legfontosabb témának, és a V3 esetében az átlagos mutató a legfrissebb felmérés szerint meghaladta a 7 százalékot.

A válaszok nagyjából hasonlóak voltak akkor is, amikor nem az ország, hanem a válaszadó személyes élete szempontjából legfontosabb témákra kérdeztek rá a felmérés készítői. Magyarországon a válaszadók 5 százaléka említette meg a két legfontosabb téma között az adózást, és ez a szám alig több mint a fele a tíz évvel ezelőtti időszakban mért 9-10 százalékos értéknek. A mutató alakulása illeszkedik a V3 átlagához is, ám jócskán elmarad a kontinens egészétől. Az Európai Unióban a válság alatt átlagosan lakosság 25-30 százaléka tartotta fontosnak az adózást, és arányuk csak a legutóbbi felmérésen során csökkent 10 százalék alá.


ábra: A lakosság hány százaléka gondolja, hogy SZÁMÁRA a két legfontosabb kérdés közül az egyik az adózás?

Ha az adózást viszonylag kevéssé tartják fontos területnek az állampolgárok, akkor felmerül a kérdés, hogy mely témákat emelték ki a leggyakrabban. Arra kérdésre, hogy az ország számára mi a legfontosabb, Magyarországon a legtöbb „szavazatot” toronymagasan az egészségügy kapta (45%), amelyet az áremelkedés (32%), a nyugdíj (17%) és a bevándorlás (17%) követett. Az EU egészében egyaránt a megkérdezettek 21 százalék említette az egészségügyet, az áremelkedést és az munkanélküliséget, míg a nyugdíj kérdését 17 százaléka tartotta a két legfontosabb kérdés egyikének.

A magyar állampolgárok a saját életük szempontjából az áremelkedést (36%) tartják a legfontosabbnak, megelőzve az egészségügyet (26%), a válaszadó háztartásának anyagi helyzetét (22%) és a nyugdíj kérdését (19%). Erre a kérdésre az EU-ban is az áremelkedést (31%) választották a leggyakrabban, amelyet szintén az egészségügy (18%), a nyugdíj (15%) és a válaszadó háztartásának anyagi helyzete (13%) követett.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.