Régen jobban érdekelt minket az adózás

Szerző: TGCs
Dátum: 2019. szeptember 16.
Címkék: ,
Rovat:
A magyar lakosság alig 5-6 százaléka gondolja, hogy az adózás egyike a két legfontosabb kérdésnek legyen szó az ország helyzetéről vagy a megkérdezett saját életéről. Ez az arány kisebb, mint az uniós átlag és némileg elmarad a tíz évvel ezelőtt mért értéktől is.

Az Európai Bizottság évente többször, gyakorlatilag folyamatosan szondázza az uniós állampolgárok véleményét és az Eurobarometer elnevezésű kiadványban publikálja az eredményeket. A kérdéssorok az éppen aktuális témák mellett tartalmaznak állandó kérdéseket is, ez lehetővé teszi, hogy hosszabb időtávon összehasonlítsuk a különböző országhoz tartozó állampolgárok egy-egy témához kapcsolódó véleményét. A legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeket tartalmazó kiadvány augusztus végén jelent meg és pontos képet kaphatunk belőle arról, mennyire tartják fontosnak az adózás kérdését az uniós állampolgárok.

Bár a legfrissebb magyar adatokon látható enyhe emelkedés, hosszabb időtávra visszatekintve egyértelműen kirajzolódik, hogy egyre kevésbé tartjuk fontosnak az adóügyeket az ország szempontjából. A kérdést egészen pontosan úgy tették fel a kérdezőbiztosok, hogy melyik témát tartja a legfontosabbnak az ország szempontjából és a válaszadók maximum kettőt jelölhettek meg. Magyarországon a válaszadók 6 százaléka nevezte meg az adózást, ami ugyan 1 százalékkal nagyobb, mint a félévvel korábbi eredmény, ám ez is elmarad a kétezres évek második felére jellemző 8-10 százalékos értéktől.

ábra: A lakosság hány százaléka gondolja, hogy az ORSZÁG szempontjából a két legfontosabb kérdés közül az egyik az adózás?

Nemzetközi összevetésben azt lehet mondani, hogy az uniós átlagtól szinte mindig elmaradt a magyar lakosság érdeklődése az országos adóügyekkel szemben, de ez a különbség a válság éveiben volt a legjelentősebb. Míg nálunk akkor is a válaszadók csupán 5-6 százaléka tartotta fontosnak ezt a kérdést, addig az uniós átlag megközelített a 20 százalékot. Miközben Magyarországon egyre inkább háttérbe szorul a kérdés az emberek gondolkodásában, addig régiós versenytársaink esetében inkább ellentétes irányú trend figyelhető meg. A Visegrádi országcsoporthoz tartozó Csehország, Szlovákia és Lengyelország (V3) hármasában a válság óta kis mértékben emelkedik azok száma, akik szerint az ország szempontjából az adózás egyike a két legfontosabb témának, és a V3 esetében az átlagos mutató a legfrissebb felmérés szerint meghaladta a 7 százalékot.

A válaszok nagyjából hasonlóak voltak akkor is, amikor nem az ország, hanem a válaszadó személyes élete szempontjából legfontosabb témákra kérdeztek rá a felmérés készítői. Magyarországon a válaszadók 5 százaléka említette meg a két legfontosabb téma között az adózást, és ez a szám alig több mint a fele a tíz évvel ezelőtti időszakban mért 9-10 százalékos értéknek. A mutató alakulása illeszkedik a V3 átlagához is, ám jócskán elmarad a kontinens egészétől. Az Európai Unióban a válság alatt átlagosan lakosság 25-30 százaléka tartotta fontosnak az adózást, és arányuk csak a legutóbbi felmérésen során csökkent 10 százalék alá.


ábra: A lakosság hány százaléka gondolja, hogy SZÁMÁRA a két legfontosabb kérdés közül az egyik az adózás?

Ha az adózást viszonylag kevéssé tartják fontos területnek az állampolgárok, akkor felmerül a kérdés, hogy mely témákat emelték ki a leggyakrabban. Arra kérdésre, hogy az ország számára mi a legfontosabb, Magyarországon a legtöbb „szavazatot” toronymagasan az egészségügy kapta (45%), amelyet az áremelkedés (32%), a nyugdíj (17%) és a bevándorlás (17%) követett. Az EU egészében egyaránt a megkérdezettek 21 százalék említette az egészségügyet, az áremelkedést és az munkanélküliséget, míg a nyugdíj kérdését 17 százaléka tartotta a két legfontosabb kérdés egyikének.

A magyar állampolgárok a saját életük szempontjából az áremelkedést (36%) tartják a legfontosabbnak, megelőzve az egészségügyet (26%), a válaszadó háztartásának anyagi helyzetét (22%) és a nyugdíj kérdését (19%). Erre a kérdésre az EU-ban is az áremelkedést (31%) választották a leggyakrabban, amelyet szintén az egészségügy (18%), a nyugdíj (15%) és a válaszadó háztartásának anyagi helyzete (13%) követett.


Kapcsolódó cikkek:


Dióhéjban a december 3-án elfogadott adócsomagról
2019. december 6.

Dióhéjban a december 3-án elfogadott adócsomagról

Bővül az online számla kötelezettség, a családi vállalatok generációváltását segítik szja-változások is, a NAV az adókijátszás visszaszorítását erősítő úgynevezett „holland levelének” szabályozása is változik – írja az RSM blogja.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – személyi jövedelemadó 2.
2019. december 6.

A személyi jövedelemadózás 1988. évi bevezetésekor rendkívül szűkre szabták az adóalapból vagy adóból érvényesíthető kedvezmények körét. Az elmúlt három évtized alatt új kedvezmények jelentek meg, egyes kedvezmények erodálódtak, majd eltűntek. A jelentős társadalmi-gazdasági változásokat, illetve az aktuális politikai mainstream elvárásait mindig követte a kedvezményrendszer változása is.

Többletadókat töröltek el Romániában
2019. december 4.

A román parlament szerdán módosította az adótörvénykönyvet és eltörölte január 1-jei hatállyal az üzemanyagra kivetett többletadót, valamint a részmunkaidős dolgozókra kivetett többlet társadalombiztosítási járulékot.