Több éves emelkedést követően 2017-ben és 2018-ban is csökkent Magyarországon az összes adó- és járulékbevétel GDP-arányos nagysága. A tavalyi 39,1 százalékos adócentralizáció már közelebb van a V3-ak átlagához, mint bármikor az elmúlt időszakban. Az unió egészében már nem a skandináv államok szedik be a legtöbb adót, helyükre Franciaország és Belgium lépett.
A helyi önkormányzatok finanszírozásában különösen fontos szerepet játszó iparűzési adó 80 százalékán összesen 81 település osztozik, a maradékon több mint háromezer. Budapest viszi a bevétel harmadát, a megyei jogú városok közül Győr és Székesfehérvár szedi be a legtöbb iparűzési adót.
Minél inkább elősegíti a kormány, hogy a sok munka mindenki számára meghozza a gyümölcsét és egyenlő eséllyel boldogulhasson mindenki az életben, annál inkább befizetik az adót az emberek – derül ki egy nemrég publikált OECD-s kutatásból.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is sokkal gyorsabban nő az általános forgalmi adóból származó bevétel, mint amit a gazdaság növekedése alapján várnánk. Mindez azt jelenti, hogy a költségvetésben szereplő tervekhez képest nagyon jelentős többletbevételhez jut a kormány.
A 2011-es mélyponthoz képest jövőre háromszor annyi bevételre számít a kormány a különböző illetékekből. A növekedés két motorja az ingatlanvásárláshoz és a gépkocsi beszerzéshez kapcsolódó illeték emelkedése.
A központi alrendszer adó- és járulékbevétele az MNB szerint némileg elmaradhat a költségvetési törvény tervezetében szereplő összegtől. Az eltérés összességében 257 milliárd forint, de a jegybanki szakértők szerint nem veszélyezteti a jövő évi hiánycélt.
Családtámogatásra, sportszervezetek finanszírozására és munkahelyvédelemre jut 2020-ban a legtöbb támogatás az adórendszeren keresztül. Az összes adókedvezmény több mint kétszerese az összes társasági adónak.
A magyar lakosság alig 5-6 százaléka gondolja, hogy az adózás egyike a két legfontosabb kérdésnek legyen szó az ország helyzetéről vagy a megkérdezett saját életéről. Ez az arány kisebb, mint az uniós átlag és némileg elmarad a tíz évvel ezelőtt mért értéktől is.
A dohányzási szokások és a dohányértékesítési rendszer átalakítása után egyre többen tértek át a cigarettáról a vágott dohányra, néhány éve azonban megfordulta ez a folyamat. A legális cigaretta fogyasztás nő, a vágott dohányé inkább stagnál. A fokozatos adóemelések eredményeképpen pedig jövőre rekord nagyságú bevételre számít a kormány a dohánytermékek jövedéki adójából.
Miközben közel 60 különböző adó és járulék van Magyarországon, ezek közül mindösszesen három biztosítja az összes adóbevétel háromnegyedét. Jövőre a legnagyobb összeg a társadalombiztosítási járulékokból származik, második helyen az általános forgalmi adó, a dobogó harmadik fokán pedig a személyi jövedelemadó áll.
