Regisztrációs adó egyedileg


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napokban kihirdetett, új előírások lehetővé teszik, hogy kevesebb regisztrációs adót kelljen fizetni a külföldről behozott jármű után, ha az rosszabb állapotban van annál, mint amit a kora indokolna.

A 13/2008. (III. 31.) GKM-PM együttes rendelet a gépjármű regisztrációs adójának egyedi adó-megállapítási díjával kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az adófizetés eljárási szabályait tartalmazza.

Az előírások lehetővé teszik, hogy kevesebb regisztrációs adót kelljen fizetni a külföldről behozott jármű után, ha az rosszabb állapotban van annál, mint amit a kora indokolna. Fontos tudni, hogy az egyedi adó-megállapítási eljárást az érintettnek kell a „Regisztrációs Adó Adatlap” elnevezésű nyomtatvány erre szolgáló részén kérnie. Ezzel egyidejűleg, legkésőbb azonban ezt követő 15 napos jogvesztő határidőn belül be kell nyújtani az egyedi adó-megállapítási indítványt is. Ebben bizonyítékok csatolásával azt kell valószínűsíteni, hogy a gépjármű tényleges értékcsökkenése meghaladja a törvény szerinti táblázatban meghatározott adótétel-csökkenés mértékét. A Pénzügyminisztérium ezzel összefüggésben felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy az értékcsökkenés kapcsán nem a vételár az irányadó, hanem a tényleges műszaki állapot figyelembe vételével meghatározott érték. A valószínűsítés alapjául szolgálhat különösen: a gépjármű gyártmánya, típusa, a megtett kilométerek száma, a motor típusa, a gépjármű műszaki és általános állapota, az első forgalomba helyezés idején a referencia gépjármű eredeti új belföldi árának és jelenlegi belföldi forgalmi értékének összevetése. A valószínűsítéssel kapcsolatos bizonyíték lehet a gépjármű szervizkönyve.

Az indítvány benyújtásával egyidejűleg meg kell előlegezni az egyedi adó-megállapítás eljárási díját, amely összesen 45 000 Ft, ebből 30 000 Ft a szakhatósági eljárás díja. A díjat a „Magyar Államkincstár 10028007-01455692-00000000” számú számlára történő banki átutalással vagy a fővámhivataloknál beszerezhető készpénzátutalási megbízáson (sárga csekk) kell teljesíteni. Az átutalás közlemény rovatában illetve a sárga csekken az adószámot, vagy adóazonosító jelet, a VPID számot és a vámhatóság által közölt pénzügyi azonosítószámot kötelező feltüntetni.

A regisztrációs adó egyedi megállapítására vonatkozó eljárás lefolytatására a békéscsabai fővámhivatal illetékes. A fővámhivatal a tényállás tisztázása érdekében az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül megkeresi a Nemzeti Közlekedési Hatóság Békés Megyei Kirendeltségét (Békéscsaba) szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A szakhatóság a megkeresésétől számított 15 napon belüli időpontra elrendeli a gépjármű szemléjét, majd a szemle befejezésétől számított 15 napon belül állásfoglalását megküldi a békéscsabai fővámhivatalnak, amely ezt követően hozza meg döntését. A határozatot postai úton közlik az adófizetésre kötelezettel. Ha az érintett az adófizetés megtörténtét a békéscsabai fővámhivatalnál személyesen, vagy postai úton igazolja (átutalás, csekk másolatával) postai úton megküldik a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.