Rejtett gazdaság: elítélni, vagy részt venni benne?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adórendszerrel való viszonylagos elégedetlenség dacára a lakosság háromnegyede egyetért azzal, hogy a gazdasági előírásokat mindenkinek be kell tartania – áll az Ecostat kutatóintézet legfrissebb felmérésének eredményei között. Az emberek 17 százaléka szerint, ha másoknak ezzel nem ártunk, áthághatjuk az előírásokat, és mindössze 2 százalékuk szerint ezt bárki megteheti, ha képes rá.

A hazai lakosság 74 százaléka elítéli a rejtett gazdaság egészét, vagy legalábbis egyes formáit. Az elvi állásfoglalásoknak ellentmond, hogy egynegyedük részt venne a rejtett gazdaság valamely formájában, ha ennek semmilyen negatív következményét nem érezné, és csak kétharmaduk utasítja el egyértelműen ezt a lehetőséget – hívja fel a figyelmet az Ecostat.

A lakosság 13 százaléka úgy vélte, hogy a jelenlegi törvények, elsősorban az adórendszer rákényszeríti az embereket a törvényszegésre. Arra a kérdésre, hogy mikor hághatja át valaki a gazdaságra vonatkozó törvényi előírásokat, a megkérdezettek többsége egyértelmű elutasítással válaszolt: 49 százalékuk szerint soha. 7 százalékuk azonban úgy gondolja, ha vészhelyzet van, ha nincs más megoldás, akkor megszegheti valaki a gazdasági törvényeket.

A lakosság nagyobb mértékben tartja elfogadhatatlannak a vállalkozók ügyeskedéseit, mint az alkalmazottakét, másrészt sokkal inkább károsnak tartják azokat az illegális tevékenységeket, amelyek mögött nem áll tényleges teljesítmény. Legnagyobb mértékben a teljesítés nélküli fiktív számlák ˝gyártását˝ és vásárlását ítéli el a közvélemény, ezt 10 megkérdezettből 9 erkölcsileg megengedhetetlennek tartja.

Nem sokkal jobb a megítélése a fekete foglalkoztatásnak, amelyet a lakosság 83 százaléka tart erkölcsileg is problémásnak. 5 megkérdezett közül 4 hasonlóan vélekedik a magánjellegű kiadások céges ˝elköltségeléséről˝, és nem sokkal esik jobb megítélés alá az ismerősöktől,
barátoktól kapott számlák költségcsökkentő célzatú felhasználása sem.

A tényleges vagy vélt, illetve megszokásokon alapuló plusz teljesítmények elismerésére szolgáló jövedelmek (hálapénz, borravaló) eltitkolása még erősebben megosztja a lakosságot. Csak minden második válaszadó ítéli el egyértelműen az ilyen jellegű tevékenységet. A vélt vagy valós plusz teljesítmény elismerésére szolgáló jövedelemátengedés, azaz a hálapénz és borravalóadás rendkívül elterjedt a magyar társadalomban.

Forrás: Portfolio



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.