Rendet tesz az Unió a tagországok áfarendszereiben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU-bizottság Kovács László magyar adó- és vámügyi biztos javaslatára csütörtökön kezdeményezte, hogy az új EU-tagoknak, így Magyarországnak a kedvezményes áfakulcsok használatára adott, s általában 2007 végén, 2008-ban lejáró mentességeket 2010 végéig hosszabbítsák meg.

A meghosszabbításból azonban, a bizottsági közlemény szerint, kimaradnának azok a derogációk, amelyek a belső piac megfelelő működését megzavarják, avagy ellentétben vannak más közösségi politikákkal, illetve esetleg már most sem érvényesek.

Kovács László esélyt lát arra, hogy a meghosszabbításra vonatkozó döntés (adóügyi kérdésekben az összes tagállam egyetértése kell) még az idei évben, a soros portugál EU-elnökség vége előtt megszülessen. A hosszabbítás lehetőséget adna a magyar Országgyűlésnek arra, hogy az új áfatörvényt a határidő szorítása nélkül dolgozhassa ki, s persze a mozgástere is nagyobb legyen.

2010-től új uniós áfarendszer

Az új EU-tagok derogációira vonatkozó bizottsági kezdeményezés egy átfogóbb, csütörtökön elfogadott dokumentum része: ebben a brüsszeli testület politikai vitát kezdeményez a tagállamokkal az áfarendszer egyszerűbbé tételéről. Kovács elmondta: azt tervezik, hogy e vita alapján 2008 végén, 2009 elején dolgoznák ki a konkrét javaslatukat, ami már az egész áfarendszer felülvizsgálatát jelentené, és az 2010-ben léphetne életbe.

A csütörtökön közzétett bizottsági dokumentum azért készült, mert az EU-tagállamok még tavaly februárban, a munkaigényes szolgáltatásoknál alkalmazható kedvezményes áfakulcsokról szóló megállapodás megkötésekor felszólították a brüsszeli testületet: 2007 közepére készítsen jelentést arról, hogy a kedvezményes kulcsoknak milyen hatásuk van a munkapiacra és a gazdasági növekedésre.

Kovács a bizottsági állásfoglalás fontos következtetésének mondta, hogy pusztán közgazdasági szempontból az egységes áfakulcs lenne a legelőnyösebb, de egyes esetekben, például ha az államok az alacsony képzettségű emberek számára akarnak munkahelyeket létrehozni, akkor megfontolandó a csökkentett áfakulcsok használata.

– Mérlegelni kell, hogy a kedvezményes áfakulcsok alkalmazása segíthet különböző politikai célok elérésében, de alkalmazásuk bonyolultabbá teszi a rendszert – mondta a magyar biztos.

Többszintű is lehet

Kovács elmondta: az EU-bizottság az egyik lehetőségnek tartja olyan új áfarendszer kialakítását, amelyben két kisebb, azaz kedvezményes ráta lenne az EU-ban kötelező minimális, 15 százalékos áfaszint alatt: egy nagyon alacsony, de legalább 5 százalékos az alapvető fontosságú javak és szolgáltatások (például az élelmiszerek) számára, és egy magasabb, de még mindig 15 százalék alatti a különböző kedvezményezett területeken, például az oktatásban, a kultúrában, a tömegközlekedésben vagy a környezetvédelemben. Ám hangsúlyozta: a bizottság egyelőre nem tesz konkrét javaslatokat, ezzel megvárja a vita eredményeit.

Teljes a káosz

Az EU-ban jelenleg elég nagy a zűrzavar az áfakulcsoknál. Az általános szabály az, hogy a minimális áfakulcs mindenütt legalább 15 százalékos legyen. Ugyanakkor az egyes országok mentességeket harcoltak ki: az új tagok időhatárhoz kötött, a régiek egészen a „végleges áfarendszer megszületéséig tartó” mentességeket, amelyek a 15 százalékosnál jóval alacsonyabb, akár 0 százalékos kulcsokat is megengednek.

Továbbá külön szabályok vannak egyes, különösen munkaigényes szolgáltatásokra, ahol a tagállamok – régiek és újak egyaránt – 15 százalékosnál alacsonyabb kulcsokat alkalmazhatnak, de csak 2010-ig. Ebben a káoszban szeretne rendet csinálni az EU-bizottság az egyeztetések beindítását szorgalmazó csütörtöki javaslatával.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.