NAV: ízesített elektronikus cigaretták árusítóira csaptak le
Az ellenőrök az elmúlt időszakban is sikerrel csaptak le az ízesített elektronikus cigaretták árusítóira – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cégek, szervezetek sikeres működésének fontos feltétele az üzleti, hivatali kapcsolatok ápolása, a jó munkahelyi közérzet, a munkatársak szakmai ismereteinek bővítése. Sorozatunk első része ennek adózási összefüggéseire hívja fel a figyelmet.
Az üzleti, hivatali rendezvényeken, munkahelyi továbbképzéseken való ingyenes vagy kedvezményes részvétel, illetve a tanulmányi költségek átvállalása – lényegét tekintve – az érintett magánszemélyek számára egy sajátos nem pénzbeli juttatásnak tekinthető. Adózási szempontból ugyanis az érintett magánszemélyek a költségeket viselő cég, szervezet (kifizető) által nyújtott szolgáltatások (az eseményen történő étel-ital fogyasztás, oktatási és egyéb szolgáltatás) formájában jövedelemhez jutnak, amelynek adózására a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (a továbbiakban: Szja törvény) a rendezvény, illetve a képzés jellegétől függően különböző szabályok vonatkoznak.
Üzleti, hivatali rendezvények
Idesorolhatók az olyan rendezvények, amelyek a kifizető tevékenységével a munkavégzéssel összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján általában nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása, megvendégelése. Ilyenek különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, illetve általában az adott szakmát érintő rendezvények (közgyűlések, bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések stb.).
Az ilyen rendezvények helyszínének, műszaki feltételeinek biztosításával összefüggő költségek (például a terem bérleti díja, a használt eszközök bérleti díja, a programszervezéssel kapcsolatos költségek) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elszámolható költségnek minősülnek, a magánszemélyek szempontjából pedig nem számítanak bevételnek [Szja törvény 4. § (2) bekezdés], míg az ingyenes helyszíni fogyasztás (üdítő, szendvics stb.) a kifizető adókötelezettsége mellett reprezentációként számolható el.
A többnapos, külső helyszínen (esetleg külföldön) szervezett, utazással, szállás igénybevételével, étkezéssel, egyéb szolgáltatásokkal (szabadidőprogramokkal stb.) is együtt járó üzleti, hivatali rendezvények esetében az adózási következményeket a részvétel, illetve a rendezvény jellege határozza meg. Azok tekintetében, akik a rendezvényen feladatokat (szervezés, oktatás) látnak el, a hivatali üzleti utazásra (kiküldetésre) vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóak, míg a többi résztvevő esetében az esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) formájában adott juttatások reprezentációként, vagy a rendezvény jellegétől függően, egyéb, a kifizető adókötelezettsége mellett adható meghatározott juttatásként számolhatóak el.
Figyelembe kell venni, hogy hivatali, üzleti utazásnak csak a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat (különösen a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen – kiküldetésben – történő) ellátása érdekében szükséges utazást lehet tekinteni. Ugyanakkor a törvény szerint az olyan utazás nem tartozhat ide, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti [Szja törvény 3. § 10-11. pont].
A hivatali, üzleti utazásra (kiküldetésre) vonatkozó rendelkezések a következőket jelentik:
A reprezentációra vonatkozó rendelkezések a következőket jelentik:
Az egyéb rendezvények költségeinek elszámolása, adózása
Gyakran felvetődő kérdés, hogy milyen adószabályokat kell alkalmazni az olyan események, rendezvények esetén, amelyek nem minősülnek reprezentációs alkalomnak vagy hivatali üzleti utazásnak.
Az Szja törvény 70. §-a szerint a kifizető 51,4 százalék közteher (a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás) megfizetése mellett adható egyes meghatározott juttatásnak minősül:
Az utóbbi két rendelkezés alapján fizetheti meg a közterheket a munkáltató, ha például a rendelkezésekben említett személyek számára társasutazást fizet be. E szabályok alkalmazása szempontjából munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, illetve munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
Összefoglalva mindez azt jelenti, hogy a magánszemélyek különféle rendezvényeken való ingyenes vagy kedvezményes részvétele esetén, a felmerülő közterhek általában a költséget viselő kifizetőt terhelik. Ha azonban valamely eseményen való ingyenes részvétel az ismertetett lehetőségek egyikének sem felel meg, a juttatás értéke után a magánszemélynek és a juttatónak a köztük fennálló jogviszonyra tekintettel szerzett jövedelemre vonatkozó szabályok szerinti közterheket kell megfizetnie.
Érdemes megemlíteni, hogy adómentes a helyi és/vagy nemzetiségi önkormányzat, az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben – a résztvevőnként azonos értékű, ajándék [Szja törvény 1. számú melléklet 8.35. alpont].
Az ellenőrök az elmúlt időszakban is sikerrel csaptak le az ízesített elektronikus cigaretták árusítóira – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tovább haladva az Egyiptom áfa-rendszerét bemutató cikksorozatban, vizsgáljuk meg a kimenő oldali áfa néhány érdekes elemét; ezek egyike, hogy a Szuezi-csatorna használata áfamentes.
Kilencvenezer doboz zárjegy nélküli cigarettát talált a NAV egy Komárom-Esztergom vármegyei raktárban, a csempészáru egy részét harminc raklap pénztárgép csomagolásába rejtették – közölte a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!