Részletfizetés méltányosságból
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben, illetve az Art.-ban meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozásra fizetési könnyítést engedélyez. Az Adó szaklap 2011/13-14. számában megjelent cikk a részletfizetésre irányuló eljárások lefolytatásának feltételeit foglalja össze.
Az Art. 133. § (1) bekezdése szerint részletfizetés az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
A részletfizetések ügyében az illetékes elsőfokú adóhatóság kérelemre dönt, hivatalból történő eljárásnak nincs helye. A részletfizetés nem „jár” automatikusan, engedélyezése az adóhatóság mérlegelési jogkörében történik, és ehhez a törvény több feltételt is meghatároz:
a) Az adózó kérelménél feltétel, hogy a fizetési nehézség keletkezése az adózónak ne legyen felróható, vagy annak elkerülése érdekében úgy járjon el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. E körben nemcsak (és elsődlegesen nem) a tartozás keletkezésének körülményeit kell vizsgálni, hiszen ezt az adóhatóság a jogkövetkezményeket megállapító határozatában már megtette. Lényeges azonban, hogy az adós mit tett az eredeti esedékesség és a kérelem benyújtása közötti időszakban (pl. mutatott-e fizetési készséget, vagy az időközben rendelkezésre álló összegeket a tartozás rendezése helyett más célokra fordította).
b) A fizetési nehézség átmeneti jellegének vizsgálatától – az a) pontban írtaktól függetlenül – nem lehet eltekinteni. Teljesen jóhiszemű, a törvényben megkövetelt gondossággal eljáró adózó részére sem indokolt a részletfizetés engedélyezése, ha a tartozás olyan mértékű, hogy a megfizetés – az adózó gazdasági, illetve anyagi helyzetére tekintettel – hosszabb időtartamú részletfizetés esetén sem várható reálisan. Erre az esetre az Art. egyéb megoldásokat kínál (pl. a feltételek fennállása esetén a tartozás mérséklése, behajthatatlanság miatti törlés vagy a csőd-, illetve felszámolási eljárás). Átmenetinek tekinthető a fizetési nehézség, ha például a vevőtartozások és szállítói követelések, valamint az éves tervezett eredmény egybevetése alapján lehetségesnek tűnik a fizetési nehézség megszüntetésére.
A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. A „feltételek meghatározása” kitétel az adóhatóság azon jogára utal, hogy a részletfizetést az adóhatóság feltételekhez kötheti.
Részletfizetés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat számítja fel az adóhatóság:
a) a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló első fokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,
b) a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a részletfizetést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
c) a kérelem teljesítése esetén a részletfizetés időtartamára az első fokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.
A pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. A jogalkotó közelebbről nem határozta meg ennek feltételeit, de nyilvánvalóan itt is azokat a körülményeket kell mérlegelni, amelyek a részletfizetés engedélyezését megalapozták.
A „mellőzés” kifejezés – a más helyen használatos „mérséklés vagy elengedés” szóhasználattal szemben – arra utal, hogy az adóhatóság csak a pótlékkötelezettséget vagy -mentességet mérlegelheti, a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb mértékű pótlék megállapítására ez esetben nem kerülhet sor.
A kérelmet fő szabály szerint papír alapon lehet benyújtani. Az állami adóhatóság az elbírálást felgyorsítandó, az internetes honlapján (http://www.apeh.hu oldal „Letöltések” menüpont „Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták” almenü) adatlapokat helyezett el, melyeknek a kérelemmel együtt történő beküldésével a részletfizetést megalapozó körülmények bizonyíthatók. Az adatlapok használata nem kötelező, de segítségükkel leegyszerűsödhet az elbírálás folyamata.
2008. január 1-jétől a részletfizetés iránti kérelmek elektronikus úton is benyújthatók. Erre a FAM01, illetve a FAG01 nyomtatványok alkalmasak (attól függően, hogy magánszemély vagy gazdasági társaság nyújtja be azokat). A nyomtatványok letölthetők az állami adóhatóság honlapjáról.
dr. Kovács Ferenc cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2011/13-14. számában olvasható.
Forrás: Adó szaklap 2011/13-14. szám
