Segélyreform: magasra csaptak az indulatok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Forrong Észak-Magyarország: petíciót írnak a kistérségek, és helyi határozatok születnek a segélyezés és a családtámogatás megváltoztatására. A helyi kezdeményezések törvénybe ütköznek, de a kormány programját is aggályosnak tartja a civil szféra. Szerintük más megoldást kell találni, mert így sérülnek az emberi jogok és az alkotmányosság.

A parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy a jelenlegi segélyezési rendszer nem ösztönzi az érintetteket munkára, illetve a legális munkaerőpiacra való visszatérésre. A kormány az „Út a munkához”-programmal próbál megoldást találni arra, hogy a segély helyett munkát elvét megvalósítsák.

Több civil szövetség és az Akadémia is bírálja a programot: a Szociális Szakmai Szövetség, a Magyar Szegénységellenes Hálózat, az MTA Gyerekszegénység Elleni Program (GYENP) programirodája és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány erről tartott egy sajtóbeszélgetést hétfőn.

Mindenki érdeke a reform

Egyetértenek azzal, hogy szükség van reformra, ám a pártok által eddig hangoztatott elképzelésekkel nem. Szerintük együttműködés, párbeszéd kell a civil szféra, a piaci szereplők és a döntéshozók között. Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke elmondta: eddig a hibák kaptak hangsúlyt, ahelyett, hogy olyan megoldásokon gondolkodtak volna, amelyek nem ellentétesek a társadalmi, az emberi és a magyar törvényekkel.

Marton Izabella, Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója kiemelte, hogy kötelező közmunka jelenleg is létezik, sőt, aki nem működik együtt a munkaügyi központtal vagy az önkormányzattal, annak a segélyét csökkenthetik. „A segélyezettek kétharmada a leghátrányosabb kistérségekben él, sem lehetőségük, sem motivációjuk nincsen a munkába állásra. A fejletlen infrastruktúra, a szociális szolgáltatások és a közmunka hiánya miatt a kormány programja éppen ott nem lesz alkalmazható, ahol a legtöbb szegény él” – mondta.

Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke kijelentette: senkit sem engednek még lejjebb csúszni a lejtőn, a szociális hálót sűrűbbre kell szőni. Tehát meg kell oldani, hogy egy szociális munkásra ne 300-500 segélyes jusson, hanem „csak” 100. Ez már kezelhető létszámnak számítana, ekkor minden rászorulónak személyre szóló programot tudnának biztosítani, hogy visszataláljanak a munka világába. A szociálismunkások képzésére az elnök asszony szerint 2,5 milliárd forint kellene, amelyet az „Út a munkához”-program tízmilliárdos keretéből finanszírozhatnának.

A fizetéseket kell emelni

Nem a segély csökkentése, hanem a munka anyagi megbecsülése, a magasabb fizetések és juttatások miatt mennének el dolgozni az emberek. Ez jelenthetne megoldást a társadalmi feszültségekre is, amelyeket a segélyezés generál a szegények és a még szegényebbek között – mondta Marton Izabella.

„A segélyezetteket az mozdítaná ki, ha megfelelő jövedelmet biztosító, valódi munkahelyeket teremtenének nekik. Egyszerre jelentkező probléma Magyarországon a munkahelyek és a munkások hiánya. Sok ember vagy azért nem dolgozik, mert nincs hol, vagy pedig azért nem, mert nincs szakképzettsége és megfelelő készsége a munkához” – mondta a FigyelőNetnek Pataky Péter, aki az Országos Érdekegyeztető Tanácsban már véleményezte a kormány tervezetét.

A kistérségek partizánkodnak

A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás – amely a kistérség 18 települését fogja össze – az Önkormányzati kezdeményezés társadalmunk jobbá tétele érdekében című dokumentumot nyújtotta be a döntéshozóknak, amelyben a segélyből és családtámogatásból élők munkaerőpiacra való visszatérését próbálják megoldani. Rónavölgyi Endréné, Szerencs MSZP-s polgármestere a FigyelőNetnek elmondta, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményeznek a kormánnyal, és a céljuk a törvénymódosítás kiharcolása.

A városvezető a közmunkákkal kapcsolatos olyan technikai kérdésekre, miszerint lesz-e mindenkinek elegendő álláshely, nem kívánt kitérni. Rónavölgyi Endréné elzárkózott a napokban nagy vihart kavart monoki és ivádi döntésektől – amelyek miatt eljárás is indult a települések ellen. Mint mondta: az általuk szerkesztett javaslat nem törvénytelen eszközökkel szeretné megoldani a segélyesek helyzetét. Pataky Péter ebben egyetért a szerencsi polgármesterrel: ha egy önkormányzat a törvényekkel ellentétesen jár el, akkor kötelező eljárást indítani ellene.

Szepessy Zsolt, Monok polgármestere a Roma Sajtóközpontnak elmondta: a helyi rendelet célja az, hogy az inaktív munkaerő visszataláljon a munka világába. A közgyűlésen a kettő, nemmel voksoló képviselő aggályát fejezte ki amiatt, hogy a szociális segélyezések a jelenlegi szabályozás szerint nem köthetők feltételekhez.

A cikk teljes terjedelemben a FigyelőNet-en olvasható

Forrás: FigyelőNet

---