Skontó és áfa viszonya
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A skontó teljesítés előtti és utáni alkalmazását szemlélteti az Áfa kalauz idei első számában.
Skontó alkalmazása a teljesítést megelőzően
Amennyiben a felek megállapodása alapján kilátásba helyezett árengedmény alkalmazása érdekében a vevő az ellenérték egy meghatározott hányadát vagy egészét az esedékességet megelőzően, vagyis a fizetési határidőnél korábbi időpontban megtéríti, és az árengedményt a részére az adott ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjánál korábbi vagy azzal megegyező időpontban nyújtják, úgy a 71. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően az árengedmény nem tartozik bele az ügylet adóalapjába. A fenti skontós értékesítési konstrukció értelemszerűen csak akkor alkalmazható, ha a vevő az ellenérték meghatározott hányadát vagy egészét legkésőbb az adott ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjáig megtéríti.
Ha az ellenérték fenti módon történő megfizetését megelőzően az eladó az ellenérték teljes összegéről számlát bocsát ki, akkor az ellenérték egy maghatározott hányadának vagy egészének az előrehozott megfizetésére, illetve az árengedmény alkalmazására tekintettel a kérdéses számlát az Áfa tv. 168. §-ának (2) bekezdése és a 170. § szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal helyesbítenie kell.
Az itt tárgyalt skontós értékesítési konstrukció kapcsán ki kell emelni, hogy az eladónak az Áfa tv. 59. §-a és a 159. § (2) bekezdése alapján előlegfizetés címén nem keletkezik adófizetési, illetve számlakibocsátási kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a koncepció jellegéből adódóan, illetve a felek közötti megállapodás alapján a vevő nem kötelezett arra, hogy az ellenérték egészét vagy meghatározott részét előbb – a teljesítést megelőzően – megfizesse, hanem mindössze a saját döntése alapján azért kíván előbb fizetni, hogy az árengedményben részesülhessen, vagyis pusztán lehetősége az előre fizetés. Az előzőekből az is következik, hogy a teljesítést megelőzően alkalmazott skontó mint a vevő részére opcionális előre fizetésre tekintettel nyújtott árengedmény esetében az eladónak kizárólag az adott ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjában keletkezik adófizetési kötelezettsége.
Skontó alkalmazása a teljesítést követően
Amennyiben a felek olyan skontós értékesítési konstrukciót alkalmaznak, amelynek keretében az ellenérték egy meghatározott hányadának vagy egészének az esedékességet megelőzően, vagyis a fizetési határidőnél korábbi időpontban történő megtérítése esetén az eladó az árengedményt az adott ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjánál későbbi időpontban nyújtja a vevő részére, úgy az Áfa tv. 77. §-ának (3) bekezdése alapján az eladó az adó alapját az árengedmény összegével mint a vevőnek visszatérített vagy visszatérítendő ellenértékkel utólag csökkentheti. Az Áfa tv. 78. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az eladó az adó alapját a fenti módon akkor csökkentheti, ha a 168. § (2) bekezdése és a 170. § szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal a vevő részére kiállított számla adattartalmát módosítja.
| Számviteli változások 2014 |
- Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
- A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
- Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
- Milyen hatása van az új Ptk. hatályba lépésének a számvitelre?
Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!
A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
A teljesítést megelőzően alkalmazott skontóra vonatkozó szabályozástól eltérően az Áfa tv. fenti rendelkezései a teljesítést követően alkalmazott skontó esetében az árengedményre jogosító ügylet adóalapjának utólagos csökkentését nem kötelezettségként írják elő, csupán opcionális jelleggel lehetővé teszik, vagyis az eladó szabadon dönthet arról, hogy a teljesítés időpontját követően nyújtott árengedményt figyelembe véve az adóalapot utólagosan csökkenti-e vagy sem.
Az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében abban az esetben, ha az eladó által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az eladó által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az eladó a különbözetet – ha az a fizetendő adóját érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a vevő személyes rendelkezésére áll, illetve a vevőnek az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatéríti az a) pont alá nem tartozó esetekben.
Az utólag adott, számlázott engedmény esetében a levonható adó csökkenése a vevőnél tulajdonképpen áfafizetési kötelezettséget eredményez, hiszen ilyen esetben arról van szó, hogy utóbb bekövetkezett körülmény folytán kiderül, hogy a vevő eredetileg több adót vont le, mint amennyinek a levonására végső soron jogosult lesz.
Az Áfa tv. 153/C. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében arra való tekintettel, hogy a vevőnél az utólag adott árengedmény következményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege utóbb csökken és az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül az eladó által kiállított számlán mint a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, a vevő köteles a különbözetet úgy figyelembe venni mint a fizetendő adója összegét növelő tételt abban az adómegállapítási időszakban, amelyben az eladó által kiállított helyesbítő számla mint a különbözet alapjául szolgáló okiratot módosító okirat a személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint az eladó által kiállított módosító számla kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.
dr. Boda Péter cikkéből a fentieken túl megismerheti a skontós értékesítés jogszabályi hátterét, és a szerző példákkal illusztrálja a tárgyalt lehetőségeket. Dr. Boda Péter írása az Áfa kalauz 2014/1. számában jelent meg, amelyet a Wolters Kluwer webáruházában is megvásárolhat.
