Sokba kerülhet a munkáltatónak a jogellenes munkaviszony-megszüntetés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Súlyos és előre nehezen kalkulálható terhet vállal magára az a munkáltató, amelyik nem kellően körültekintően jár el a munkaviszony megszüntetésekor, derül ki dr. Horváth István cikkéből, amely az Adó-Tb Kalauz 2007/9. számában olvasható.

A ˝mennyibe kerül ez nekünk?˝ kérdésére ugyanis nehéz választ adni. Ha a munkáltató alperesként a jogerős ítélet alapján vesztesen távozik a tárgyalóteremből, fizetési kötelezettsége sok esetben legkevésbé a jogsértése súlyától, hanem egyéb, a munkaadói magatartástól független tényezőkön múlik. Hogy például mennyi idő alatt születik meg az ítélet, elhúzódik-e a per, elhelyezkedett-e a felperesi pozícióban lévő kiebrudalt munkavállaló vagy otthon ül, és tervezi, mit csinál majd a pernyertességből befolyó milliókkal. A munkáltatói jogellenes munkaviszony megszüntetés következményei igen csak nagy kockázati tényezőt tartogatnak a pervesztes számára.

Általános kérdések

A munkáltatói munkaviszony megszüntetése általában valamennyi munkaviszony-megszüntetési mód tekintetében a következő esetekben jogellenes:

• ha a munkaviszony-megszüntetésre irányuló jognyilatkozat nincs írásba foglalva,
• vagy azt nem a munkáltatói jogkör gyakorlója hozta és írta alá,
• ha a munkaviszony megszüntetésének a jogát a munkáltató rendeltetésellenesen gyakorolta, vagy
• ha a munkaviszony megszüntetése során, a munkavállaló kiválasztásával a munkáltató az egyenlő bánásmód követelményét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sértette meg.

Jogellenes rendes felmondás

Nem jogszerű a munkáltató által közölt rendes felmondás

• ha az indokolást nem tartalmaz, az indok nincs írásba foglalva,
• az indok nem világos,
• az indok nem valós,
• az indok nem okszerű,
• az indok nem a munkavállaló képességeivel, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával vagy a munkáltató működésével függ össze,
• a rendes felmondás közlésére felmondási tilalom ideje alatt került sor,
• nem tartották be a felmondási korlátozásokra irányadó szabályokat,
• rendes felmondással a határozott idejű munkaviszonyt szüntette meg a munkáltató, mely esetben a rendes felmondás alkalmazása kizárt.

Nem eredményezi azonban a rendes felmondás jogellenességét, ha a munkáltató a rendes felmondásban rosszul állapította meg a felmondási időt, vagy nem vette figyelembe a felmondási tilalom esetében érvényesülő, a felmondási idő kezdetére irányadó szabályt, vagy a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetet késedelmesen fizeti meg, vagy nem fizeti meg a munkavállalónak.

Jogellenes rendkívüli felmondás és azonnali hatályú megszüntetés

Az általános eseteken túl jogellenes a rendkívüli felmondás, ha

• az indokolást nem tartalmaz, az indokot nem foglalták írásba,
• az indok nem világos,
• az indok nem valós,
• az indok nem okszerű,
• a rendkívüli felmondás meghozatalakor elmulasztották a szubjektív jogvesztő tizenöt napos határidőt,
• a rendkívüli felmondás meghozatalakor elmulasztották az objektív jogvesztő határidőt,
• az indok nem felel meg az Mt. 96. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában felsorolt feltételeknek.

Nem egyértelmű ugyanakkor a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő rendkívüli felmondásához szükséges előzetes véleménykikérést mulasztja el. A Legfelsõbb Bíróság egyik eseti döntésében ugyanis megállapította, hogy amennyiben a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendkívüli felmondásához szükséges előzetes véleménykikérést mulasztja el, ez nem vonja maga után a rendkívüli felmondás jogellenességét. A Legfelsőbb Bíróságnak ugyanakkor van ezzel – legalábbis elvben – ellentétes döntése is, melyben kimondta, hogy a szakszervezeti tisztségviselők védelmére vonatkozó rendelkezés a Munka törvénykönyvében megjelölt felmondási tilalmakkal – tartalmából következően – egy tekintet alá esik. A szerző álláspontja szerint is indokolt e felmondási korlátozás megsértése esetén a jogellenesség megállapítása.
A próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetés az általános szabályokon túl jogellenes, ha a megszüntető nyilatkozatot a munkáltató a próbaidő elteltét követően közli a munkavállalóval vagy érvényesen nem is került sor próbaidő kikötésére.

A cikkből részletesen tájékozódhatunk a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményeiről, színesítve a bírói gyakorlatból vett példákkal.

Dr. Horváth István cikke teljes terjedelemben at Adó-Tb Kalauz 2007/9. számában olvasható.

---