Sorsolás: félmillió forintos értékig nem engedélyköteles
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mivel a magyarországi cégek is gyakran élnek különböző promóciós eszközökkel, fontos tisztában lenni a részletes szabályokkal.
Mivel a magyarországi cégek is gyakran élnek a promóció különböző lehetőségeivel, nem árt alaposan utánajárni, egyes játékok szervezésénél milyen jogszabályi feltételeknek kell eleget tennünk. Korábbi bejegyzésemben a rendszeres ajándéksorsolásokat vettem górcső alá, alább pedig az egyéb sorsolásos játékokra vonatkozó szabályokat foglaltam össze.
Az első fontos dolog: nincs szükség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályának (SZEF) az engedélyére a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék lebonyolításához akkor, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és a kibocsátott sorsjegyek száma az ötezer darabot, vagy összes értéke az 500 000 forintot nem haladja meg. A következő fontos feltétel, hogy a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80 százalékát meghaladja.
A játék lebonyolítása csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha a sorsolás helyszínén lévők között történő értékesítésre, a kibocsátott sorsjegyek darabszámára, értékére és a kisorsolandó nyeremények értékére vonatkozó jogszabályi feltételek együttesen megvalósulnak. Amennyiben ettől eltérő módon szervezik a játékot, az engedély nélkül szervezett szerencsejáték szervezésének minősülhet, mely tevékenység 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedő bírság kiszabásával szankcionálható.
A szervező köteles a játékot annak lebonyolítása előtt legalább 10 nappal a SZEF felé bejelenteni. A bejelentésben többek között a sorsolásos játék nyereményalapját, a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények leírását és értékét, a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját, a sorsolás helyét, idejét és lebonyolításának szabályait is le kell írni. A bejelentés illetékköteles, melynek mértéke jelenleg 3 ezer forint. Az illetéket illetékbélyeg formájában kell leróni a bejelentésen.
A sorsolási eseményt megelőző 10 napon belül a bejelentés-köteles játék szervezőjének a felügyeleti ellenőrzésért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj összege a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék (tombola) nyereményalapjának 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint.
A sorsoláson közjegyző jelenléte kötelező. Ez a törvényi rendelkezés biztosítja a játék tisztaságát, illetve védi a játékosok érdekeit. Törvényi előírás a hatósági ellenőrzés lehetőségének biztosítása is. A játékban kisorsolt nyeremények mentesek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.
A kisorsolt nyeremények átvételéről a sorsolás napját követő 90 napon belül kell gondoskodni. A szervező az át nem vett nyeremények összegét köteles játékadó címén bevallani és a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő hónap 20. napjáig a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény sorsolás esetén a nyereménytárgy forgalmi értékének megfelelő összeget kell befizetnie a szervezőnek.
Rendezvénysorozat keretében, vagyis amikor a játékot különböző helyszíneken és időpontokban tartott esemény keretében bonyolítják, minden egyes sorsoláshoz kapcsolódóan külön bejelentést kell tenni. A sorsolásos játékoknak minden egyes alkalommal külön-külön meg kell felelni a jogszabályi előírásainak.
A sorsolásos játék lebonyolításáról a nyeremények átvételére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül végelszámolást kell készíteni és benyújtani a SZEF-hez. Csatolni kell a végelszámoláshoz a sorsolásról készült közjegyzői okirat hiteles példányát is.
A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
