Spórolhatnak a kicsik, ha előrelátók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A költségvetési megszorítások különösen érzékenyen érintik a mikrovállalkozásokat, éppen ezért érdemes lehet minden lehetséges adókedvezményt igénybe venniük, amelyet a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény lehetővé tesz – írja a Világgazdaság.

Ezek egyike a társas mikrovállalkozások létszámbővítési kedvezménye, amelyet még év közben is érdemes kihasználni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint azok a társas mikrovállalkozások, amelyek az előző évhez képest tartós létszámbővítést hajtanak végre, adóalap-korrekciós kedvezményben részesülhetnek.

Ezek a vállalkozások jellemzően kis létszámmal működnek, és feltétlenül vigyázniuk kell arra, hogy a vállalkozás létszáma a bővítés után sem haladhatja meg a tíz főt. A jogszabály szerint az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózó tartós létszámbővítés esetén mérsékelheti az adózás előtti eredményét.

A csökkentés mértéke a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének a szorzata.

Vagyis a kedvezmény mértéke – minden egy fő létszámbővítés után – az adóév első napján érvényes minimálbér éves összege, illetve töredékév esetén ennek arányos része. Tehát ha egy vállalkozás csak augusztus elsejétől alkalmaz egy új munkatársat, akkor az adóalap-kedvezmény mértéke ötször a január elsején érvényes minimálbér (65 500 forint).

A köztartozás itt is kizáró ok

A kedvezmény igénybevételének az is feltétele, hogy az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónak ne legyen köztartozása, illetve hogy a kedvezmény igénybevételét megelőző évben a mikrovállalkozás legfeljebb öt főt foglalkoztasson. Ugyanakkor a törvény kizárja bizonyos személyek alkalmazása esetén ezen adóalap-kedvezmény igénybevételét.

Ezek közé tartoznak azok a dolgozók, akik alkalmazásukat megelőzően – legkorábban 2003. január elsejét követően – az adózó kapcsolt vállalkozásánál álltak munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban, vagy tevékenységüket az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként végezték.

A törvény szerint mikrovállalkozásnak egyébként az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma tíz főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb kétmillió eurónak (körülbelül 500 millió forint) megfelelő forint. Feltétel továbbá az is, hogy az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen ne haladja meg a 25 százalékot.

A kedvezmény csak tartós létszámbővítés esetén jár, illetve ha ez nem tartós, akkor szankciókat szab ki a törvény. A jogszabály szerint nem tartós a létszámbővítés, ha az adóalap-kedvezmény érvényesítését követő három adóéven belül csökken a vállalkozás létszáma, vagy ezen időszak alatt az adózó jogutód nélkül megszűnik. A szankció az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és az ugyanezen adóév első napján érvényes havi minimálbér évi öszszege szorzatának a 20 százalékkal növelt összege.

Ugyanakkor ez az összeg nem haladhatja meg az igénybe vett kedvezmény 20 százalékponttal növelt összegét. A mikrovállalkozóknak érdemes azzal is tisztában lenni, hogy ezen adóalap-kedvezménynek a társaságiadó-kulccsal számított értéke az adóévben érvényesített csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Létszámbővítés esetén arról se feledkezzenek meg a vállalkozások, hogy ne veszítsék el ezen státusukat, mert rosszul járhatnak. Mert míg a mikrovállalkozások mentesülnek a három éve bevezetett innovációs járulék fizetése alól, addig a tíz fő fölötti kisvállalkozások már nem – írja a Világgazdaság.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).