Súlyos vádakkal illették a NAV-ot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nagy cégek lényegben zavartalanul csalhatnak adót – ezt állította több lap egybehangzó beszámolója szerint Horváth András, a NAV volt ellenőrzési szakkoordinátora. Az adóhatóság tagadja az állításokat. Lapunk korábban megoldást javasolt az áfacsalások jelentette, egyre súlyosbodó gondra.


Feljelentést tett a NAV volt ellenőrzési szakkoordinátora hivatali visszaélés okán az ügyészségen. Horváth András az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a NAV elnéző a kiemelt adózókkal, vagyis a legnagyobb magyar cégekkel és itt működő multikkal. Állítja: ez az adózói kör évente nagyjából 1000 milliárd forint adót csal el, miközben az adóhatóság vezetése elnéző a nagy gazdasági érdekérvényesítő képességű cégekkel szemben. Szerinte a magas magyar áfakulcs miatt nagyon jövedelmező lett az áfacsalás, amely felett a NAV nagyon gyakran szemet huny. Az elmúlt években több ügyről is leállították, volt olyan, hogy személyesen kizárták a projektből, miután visszaélésre utaló nyomokat talált – mondta Horváth András, aki adó- és üzleti titkok miatt konkrét cégneveket nem említett.

A kivételezett helyzetben lévő cégek semmilyen áfa-, vagy járulék-ellenőrzésre nem kell, hogy számítsanak, vagy ha igen, az sem jár eredménnyel – mondta sajtótájékoztatóján a 444.hu beszámolója szerint a volt ellenőrzési szakkoordinátor, aki a legfertőzöttebb területek között említette a húsipart, a cukoripart, az étolajat, a tej- és tejtermékeket, valamint a kávéipart.

A legnagyobb adósok listáján szereplő cégek szerinte mind fantomvállalkozások, melyek mostanában már csak néhány hónapig léteznek. Ezek elszámoltatásának pedig lényegében semmi eredménye nincs. A szervezett bűnözői hálózatok szerinte regionálisak, a legfertőzöttebb a szlovák-magyar viszony. A kérdés megoldásához így régiós összefogásra lenne szükség – mondta a lap tudósítása szerint.

Tagad a NAV

Mindkét lap kikérte az adóhatóság véleményét az elhangzottakról; a NAV válaszát az Index teljes terjedelmében közölte, alább ebből idézünk.

„Az adóhatóság kiemelt feladatának tekinti, hogy közvetlenül, a költségvetési bevételek minél teljesebb biztosításával, illetőleg közvetett módon, az illegális gazdasági tevékenység visszaszorításával, az adómorál javításán keresztül hozzájáruljon a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához.”…” Az áfa csalások jellemzője az, hogy az adózók csalárd módon sok szereplőből álló, bonyolult láncolatok útján igyekeznek megnehezíteni a visszaélések feltárását és szankcionálását, azon túl, hogy a láncolatban előre haladva a szereplők egyre kevésbé elérhetőek, így a bírósági gyakorlat által megkívánt bizonyítás az adóhatóság minden erőfeszítése ellenére sok esetben hosszadalmas, egyes esetekben lehetetlen.”

„Az alkalmazott kiválasztási és kockázatkezelési módszerek és rendszerek folyamatosan fejlődnek, egyre kifinomultabbá válnak, másrészt az adóhatóság az adószakmai, vámszakmai és bűnügyi szakterület eszköztárának maximális kihasználásával, igyekszik az eredményességet növelni.”…”2012. évben a kiemelt adózók teljesítették az országos bevételek közel 42%-át, 2013-ban ez az arány várhatóan tovább növekszik tekintettel arra, hogy az adóteljesítmény értékhatára a fenti jogszabály módosítása következtében a 3 250 mFtról 1800mFt-ra csökkent. A kiemelt adózók száma 2013-ban meghaladja az ezret.”

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal évente átlagosan 1700 db ellenőrzést végez az érintett adózói körnél, a megállapítással zárult vizsgálatok aránya fokozatosan nő (69,7%-ról 78,5%-ra emelkedett). A kiemelt adózói körben tett adóhatósági megállapítások összege – az elmúlt három év átlagában – évente 70 Mrd Ft-ra tehető.”

A NAV feljelentést tesz

A NAV a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, az adóhatóság az ezzel ellentétes nyilatkozatok miatt feljelentést tesz Horváth András ellen – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn.

A nemzetgazdasági miniszter a múlt héten azonnali vizsgálatot rendelt el a NAV munkáját érintő nyilatkozattal kapcsolatban. A hétvégén lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy az intézmény a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, mindenfajta részrehajlás, vagy indokolatlan előny biztosítása nélkül – olvasható a közlemnyben.

A nyilatkozattal ellentétben a NAV növelte az ellenőrzési vizsgálatok számát a legnagyobb adózók körében, így jelenleg évente átlagosan 1,6 vizsgálat jut egy adózóra. Az ellenőrzésre minden olyan esetben sor kerül, ahol vélelmezhető az adóelkerülés. A vizsgálatok 80 százaléka megállapítással zárul, a körbeszámlázásos ügyekben 1817 adóellenőrzés fejeződött be. A NAV összesen 83 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg ezekben a vizsgálatokban.

A NAV kezdeményezni kívánta az ügyekben nyilatkozatot tevő ember felmentését, azonban erre, Horváth András lemondása miatt már nem került sor. A NAV a nyilatkozatok miatt feljelentést tesz Horváth András ellen, tekintettel „az intézmény működését érintő megalapozatlan, rágalmazó kijelentéseire” – írja közleményében a tárca.

Megoldást javasoltunk

Szerzőnk, Rák Tamás adószakértő cikksorozatban foglalkozott lapunkban a hazai áfacsalások módszertanával, az okozott kár nagyságrendjével, és megoldási lehetőségeket is javasolt. E szerint meg lehetne szüntetni az áfa-visszaigénylést, kötelezővé lehetne tenni a gépi számlázást, és a készpénz-helyettesítő fizetési módokat kedvezményes áfa-kulccsal és állami kényszerrel lehetne elterjeszteni – a részleteket itt olvashatja el. Szerzőnk javaslataira reagált a nemzetgazdasági tárca és a NAV; ezt itt találja.

Rák Tamás egyébként lapunkban javaslatokat fogalmazott meg az adórendszer lehetséges átalakításának irányáról.

Következő cikke az áfacsalásokról kedden reggel jelenik meg az Adó Online-ban.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]