Svájc közeledik az adóügyi átláthatósághoz
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az OECD Globális Fóruma Magyarországnak is „nagyrészt megfelelt” minősítést adott – írja az RSM DTM blogja.
Az OECD Globális Fóruma Magyarországnak „nagyrészt megfelelt” minősítést adott – írja az RSM DTM blogja.Az OECD Átláthatóság és Információcsere Globális Fóruma (Global Forum on Transparency and Exchange of Information – továbbiakban: Globális Fórum) a múlt hónapban jóváhagyta Svájc beléptetését az ún „peer review” 2. fázisába, Magyarországnak pedig lezárta a 2. fázis szerinti vizsgálatát, amelyben „nagyrészt megfelelt” minősítést kaptunk. E vizsgálatok jelentőségének kontextusba helyezéséhez röviden összefoglalom a Globális Fórum munkáját és a „peer review” folyamat hátterét.
A Globális Fórum elődjét az OECD alapította 2001-ben azzal a céllal, hogy minél szélesebb nemzetközi körben foglalkozzon a pénzmosás, adókikerülés, adóparadicsomok és leginkább az adózással összefüggő átláthatóság és információcsere témájával. A 2009-ben gyökeresen újraszervezett Globális Fórum a világ legnagyobb, adózásra fókuszáló nemzetközi szervezete 126 tagországgal (köztük az EU, OECD tagországok, G20, pénzügyi központok és jelentős számú fejlődő ország), amelynek egyebek mellett az elsődleges feladata a „peer review”, azaz összehasonlító elemzés elvégzése annak megállapítására, hogy a résztvevő tagországok milyen mértékben felelnek meg a megfogalmazott átláthatósági és információcsere feltételeknek. Az összesen 10 feltétel a következő három nagy csoportba van felosztva:
A – információ elérhetősége/megléte (3 feltétel),
B – információhoz való hozzáférés lehetősége (2 feltétel),
C – információ cseréje (5 feltétel).
Az összehasonlító elemzés két fázisban történik. Az első fázis tételesen megvizsgálja, hogy az adott jogrendszer mennyiben felel meg az egyes feltételeknek és ennek megfelelően megállapít egyet a lehetséges besorolások közül: „az adott feltétel teljesül” vagy „az adott feltétel teljesül, de további fejlesztésre szorul” illetve „az adott feltétel nem teljesül”.
A második fázis azt vizsgálja, hogy a gyakorlatban is megfelelően alkalmazza-e az adott ország jogrendszere a 10 feltételt. Ebben a fázisban már a következő besorolásokat alkalmazzák: „megfelel”, „nagyrészt megfelel”, „részben megfelel” és „nem felel meg”.
Ahhoz, hogy egy ország a 2. fázisban részt vehessen, meg kell felelnie az 1. fázis előírásainak.Amennyiben egy ország javítani szeretne az 1. fázisban megállapított besorolásán, úgy kérhet kiegészítő vizsgálatot. (Egyes országok esetében a két fázist egyszerre bonyolítják le.) A két fázis végeztével mindegyik ország külön-külön kap egy összesítő minősítést, amely megegyezik a 2. fázis besorolási rendszerével.
A 2015 márciusában megjelent új összehasonlító vizsgálatokkal együtt (a teljes lista itt található) így összesen 77-re emelkedett azon országok száma, amelyek esetében a 2. fázist is befejezték. A 77 ország közül jelen pillanatban 4 ország esik a „nem felel meg” minősítés kategóriába: Ciprus, Luxemburg, Seychelle-szigetek és Brit Virgin-szigetek. Ezen kívül 32 olyan ország van, amelyek még csak az első fázison vannak túl (néhány esetben első fázis + kiegészítő vizsgálat). Ezek közül jelenleg 11 ország nem felel meg az első fázis követelményeinek, így nem kérhetik a második fázis vizsgálatának megkezdését, amíg nem orvosolják a hiányosságokat.Svájc adórendszeréről 2011 júniusában jelent meg az 1. fázis szerinti vizsgálat eredménye, amelyben a Globális Fórum „nem megfelelő” minősítést állapított meg. Az alpesi ország ezt követően jelentős változtatásokat eszközölt az átláthatósággal és információ cserével kapcsolatos jogszabályain, majd 2014 júniusában kért kiegészítő vizsgálatot. Természetesen ezek a változások nem kizárólag ennek az eredménynek, hanem az EU, az USA és az OECD adóelkerülés elleni intézkedéseinek együttes következményei. A változást ösztönző intézkedések között elég ha csak az USA FATCA szabályozására vagy a svájci bankokat érintő vizsgálataira és ezek alapján kiszabott soha nem látott mértékű bírságaira gondolunk, de akár az EU Anya-leányvállalati Irányelvében történt módosításait (pl.: a „hibrid kölcsönök” miatt) vagy az OECD átfogó, az adóelkerülés megakadályozását célzó BEPS akciótervének javaslatait is az ösztönzők közé sorolhatjuk.
A most nyilvánosságra hozott eredmény alapján Svájcot alkalmasnak találták a 2. fázisú vizsgálatra, azaz az ország jogrendszerét alkalmasnak minősítették az adózás területén most már globálisan elvárt transzparencia teljesítésére. A 2. fázis, ami a transzparencia gyakorlati megvalósulását teszteli, 2015 negyedik negyedévében fog elkezdődni. Európán belül egyébként Svájc nincs egyedül ebben a helyzetben; figyelemre méltó, hogy Csehország, Lettország, Lichtenstein, Litvánia és Lengyelország is még csak az 1. fázison van túl.
Magyar szála is van a történetnek, hiszen mi is a legutóbb nyilvánosságra hozott jelentésben kaptuk meg a 2. fázis eredményét, amelyben „nagyrészt megfelelő” minősítést kaptunk. A 77 ország közül egyébként 20 minősült „megfelelő”-nek, 43 „nagyrészt megfelelő”-nek, 10 „részben megfelelőnek” és 4 pedig „nem megfelelő”-nek.
Fontos megemlíteni, hogy a fentiekkel párhuzamosan az Európai Bizottság is jelentős mérföldkövet tudhat maga mögött, miután nemrégiben írt alá Svájccal egy új, adóügyi transzparenciát szolgáló információcseréről szóló megállapodást. Ennek értelmében 2018-tól Svájc minden évben automatikusan meg fogja osztani a tagállamokkal az uniós állampolgárok által náluk megnyitott bankszámlákra vonatkozó adatokat, egyebek között a számla tulajdonosának nevét, címét, adószámát, születési dátumát és a számlán található egyenlegekkel kapcsolatos összes lényeges információt.
A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere, nemzetközi adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
