Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kedvezményes szabályok a közkasszának is milliárdos bevételt hozhatnak – mondta a Mediaworks Hírcentrumának az Izer Norbert, adóügyi államtitkár.
Egyes becslések szerint több tízezer hazai befektető tart kisebb-nagyobb vagyont virtuális pénzben. Ők élhetnek a kedvezményes adózást garantáló szabályokkal, amelyek szerint csak akkor kell adót fizetni, ha valamely kriptoeszközt nem egy másik kriptoeszközre váltják át, vagyis a vagyon kikerül a kriptovilágból. Így ha a tulajdonos értékesíti virtuális pénzét, jövedelme immár úgynevezett külön adózó tőkejövedelemnek számít, amely után a 15 százalék személyi jövedelemadót be kell fizetni, de a szociális hozzájárulási adót nem. Az ilyen jövedelmet az adóévben elért összes bevétel és ráfordítás különbözeteként kell megállapítani, vagyis a nyereségek mellett a veszteségeket is figyelembe veszik – derül ki a Magyar Nemzetben megjelent interjúban.
„A kisebb adó és az átlátható szabályrendszer várakozásaink szerint a hazai kriptoviszonyok tisztulásához vezet. Ez azzal járhat együtt, hogy többen vallják be kriptovagyonukat, ami a felére csökkentett elvonás ellenére is több bevételt hozhat a közkasszának” – mondta Izer Norbert, jelezve azt is: a pénzügyi kormányzat elképzelhetőnek tartja, hogy akár milliárdos összeget is elér az idén befizetett kriptoadó. Ugyanakkor ennél is fontosabbnak nevezte azt, hogy az új szabályok révén Magyarországon legális iparággá fejlődhet a kriptoüzlet, és az ország nagyobb részt is kiszakíthat a nemzetközi kriptogazdaságból.
(Magyar Nemzet – MTI)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
