Százmilliókat bukhatunk: lebénult a közbeszerzés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Százmilliárdoktól is eleshetnek a gazdasági élet szereplői, akár a GDP értékének két százalékától is eleshet a gazdaság, az első fél év során, ha a kormány fenntartja a közbeszerzések tilalmát, illetve nem sikerül megteremteni a január elsejétől kötelező elektronikus közbeszerzés feltételeit az uniós értékhatár feletti beszerzések esetében.

Tanácstalanság, értetlenkedés és kivárás jellemzi jelenleg a közbeszerzési piacot. Gyakorlatilag befagyott a rendszer, és senki sem tudja, mikor indulhatnak be újra a pályázatok. Akár a GDP értékének két százalékától is eleshet a gazdaság, amennyiben nem sikerül megoldást találni a kialakult helyzetre. Kezdődött azzal, hogy január elsejétől kizárólag elektronikus úton lehet lefolytatni az uniós értékhatár feletti közbeszerzéseket.

Csakhogy az adott időpontra nem sikerült felállítani a rendszert. Sólyom László köztársasági elnök pedig visszaküldte a parlamentnek azt a törvény-előterjesztést, amely elhalasztotta volna a bevezetés határidejét. Magyarul, jelenleg sem a jogszabályi, sem a technikai feltétele nincs meg annak, hogy az eszközbeszerzések esetében 50 millió, építési beruházásoknál pedig 100 millió forint feletti közbeszerzéseket eredményesen, és legfőképp törvényesen lefolytassák. Bajnai Gordon miniszterelnök pedig úgy döntött, január 20-tól leállnak az állami közbeszerzések, pontosabban elindítani lehet eljárásokat, de döntést már csak az új kormány megalakulása után lehet hozni.

Normál körülmények között a központi költségvetés szervei január–február folyamán készítik el közbeszerzési terveiket, és ezt követően, március elején írják ki a felhívásokat. Vélhetően most nem fogják. Tavaly az első fél évben 752,67 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon a Közbeszerzések Tanácsa jelentése szerint. A beszerzések értékét tekintve az uniós értékhatár fölött volt a beszerzések 85,4 százaléka. Ami az ajánlatkérők összetételét illeti: a közszolgáltatók aránya 36,8, a központi költségvetési szerveké 23,9, a helyi önkormányzatoké pedig 20,4 százalék volt.

Bakonyi József, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke lapunknak azt mondta: a visszaküldött jogszabály ügyében minden lehetséges szervezettel felvették a kapcsolatot, így az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, a Miniszterelnöki Hivatal informatikai államtitkárságával, s egyeztetnek bírákkal, közbeszerzési szakértőkkel, informatikusokkal.

Felhívták az érintett állami intézmények figyelmét arra, hogy jelenleg uniós értékhatár felett nem lehet nem törvénysértő módon eljárást lefolytatni. Mindenki, aki mégis megpróbálja, számíthat arra, hogy jogorvoslati eljárást indíthatnak ellene. Akiknek azonban adott esetben el kell majd bírálniuk a panaszokat, nem tudják azokat kezelni, mert kérdéses, milyen törvényi szabályozásnak megfelelve tegyék azt.

Dezső Attila, a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége (KÖSZ) elnöke egy másik súlyos problémára hívta fel a figyelmet. Szerinte az ország jövője függ attól, hogy jól és jogszerűen működjenek Magyarországon a közbeszerzések. Jelenleg az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések évente 100 milliárd forinttól esnek el amiatt, hogy a közösség szabálytalanságokat tár fel a közbeszerzésekben. Ez az összeg jelentősen megugorhat amiatt, hogy aki ma uniós értékhatás felett közbeszereztet, és azt nem elektronikusan bonyolítja, eleve szabálytalan.

Ez egy utólagos ellenőrzéskor egyértelműen kiderül. Szerinte a gazdaságnak szüksége van ezekre a forrásokra ahhoz, hogy a kormány teljesíteni tudja a maastrichti feltételeket. Azt nem lehet pontosan megmondani, mekkora összeg forog kockán, de azt a Közbeszerzések Tanácsa is tapasztalja, hogy a bizonytalan helyzet nehézségeket okoz a piacon – mondta Bakonyi József. Sokan nem tudják eldönteni, indítsanak eljárást vagy sem. Ha igen, akkor hogyan? Bakonyi József egyetlen megoldást lát, ha elhalasztják az elektronikus közbeszerzés bevezetésének határidejét. A Népszabadság úgy tudja, a tervek szerint jövő héten elkészül az erről szóló javaslat, és a Parlament elé kerül.

A cikk teljes terjedelemben elolvasható a Figyelőneten.

Forrás: Népszabadság Online

---