Székhelyszolgáltatás és internetes közzététel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 49/2007. (XI. 14.) IRM rendelet tartalmazza az ügyvédi székhely szolgáltatással kapcsolatos új szabályokat, az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet pedig a cég honlapján való közzétételről rendelkezik. Mindkét jogszabály a kihirdetését követő 5. napon (2007.11.19) lép hatályba.

A cégtörvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cég székhelyként ügyvédi irodát jelöljön meg a létesítő okiratában, illetve tüntessen fel a cégjegyzékben. Az újonnan bevezetett székhelyszolgáltatásra ügyvédi megbízási szerződést kell kötni. A megbízás csak akkor lehet határozott idejű, ha maga a cégalapítás is határozott időre szól. A szerződésben kötelező meghatározni azokat az iratokat (iratok fajtáit), amelyeket a cég az ügyvédi székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatóság felé történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti. Az ügyvéd köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a székhely szolgáltatás alapján tart magánál. A székhelyszolgáltatás keretében az a cég iratait és ingóságait akár külön helyiségben, akár egy lezárható, külön ingóságban (bútor) el kell különíteni.

A cégtörvény lehetőséget ad arra, hogy, azokban az esetekben, amikor az adott közlemény Cégközlönyben történő megjelentetésére közvetlenül a cég köteles, akkor választása szerint e kötelezettségének a saját honlapján történő közzététellel is eleget tehessen. Ilyen eset például a hatósági engedély közzététele.

Az internetes közzététel esetén a cég a honlapján köteles jól láthatóan megjelölni a cégjegyzékbe bejegyzett nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát annak érdekében, hogy minden kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy az adott honlap a cég saját honlapja. A honlapot folyamatosan működtetni kell és biztosítani kell a közlemények megjelölt időpontban történő közzétételét, a közzétett közlemények sértetlenségét, valamint azok megismerhetőségét. Közleményt úgy kell a honlapra feltenni, hogy

  • a főoldalon jól láthatóan elhelyezett közlemény menüpont (link) alatt legfeljebb öt továbblépéssel elérhető legyen,
  • akadálymentes módon megjelenjen,
  • letölthető dokumentumként történő megjelenítésnél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel legyen ellátva,
  • a tárgya egyértelmű kiderüljön a magából a közleményből,
  • közérthető formában, magyar nyelven jelenjen meg, (tájékoztató jelleggel idegen nyelven is megjelenéshez, ehhez azonban joghatások nem fűződnek),
  • szerepeljen a honlapon való megjelenítés napja is (közzététel napja)

Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.