Szép példa különleges vámeljárás áfavonzatára (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A különleges vámeljárások alatt álló, illetve a különleges vámjogi helyzetű termék importjának áfavonzataiban is teljes eligazítást nyújt A Kiskönyvtár az áfáról sorozat most megjelent, 4. része.


Ha egy rakomány úgy érkezik Kanadából a hamburgi kikötőbe, hogy annak szabadforgalomba bocsátását nem kérik, hanem jelzik a német vámosoknak, hogy a termék szabadforgalomba bocsátását (azaz vámkezelését) Magyarországon kívánják intézni, akkor a német vámhatóság a terméket ún. külső közösségi árutovábbítási eljárás alá helyezi. A termék tehát ezen külső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt érkezik Magyarországra. Az érkezést követően, amikor az importáló a termék szabadforgalomba bocsátását itt kéri, akkor a teljesítési helye is Magyarország lesz, függetlenül attól, hogy fizikai értelemben – de nem vámjogi értelemben – az adott termék már Németországban belépett a Közösségbe. Ez pedig azt jelenti, hogy az importáfát Magyarországon kell fizetni az adóalanynak a magyar szabályok szerint.

Ha azonban Kanadából úgy érkezik a termék, hogy Hamburgban a magyar adóalany kéri a termék szabadforgalomba bocsátását, akkor az import – figyelemmel a 3.1. pontban kifejtett szabályra – Németországban teljesül. Ebben az esetben tehát a magyar adóalany a belföldi áfabevallásában ezt az ügyletet termékimportként nem szerepeltetheti. A termékimport ugyanis Németországban valósul meg, így ott kell rendezni az import kapcsán felmerülő áfakötelezettségeket. Ezen tényállás esetén, ha a magyar adóalany a németországi szabadforgalomba helyezést követően a terméket saját telephelyére Magyarországra behozza, akkor ez a termékbehozatal nem termékimport címén, hanem saját vagyon áthelyezése címén kezelendő a magyar áfabevallásban. (Zárójelben megjegyzendő, hogy ez utóbbi esetben a termékimport Németországban áfamentes lesz.)

A vagyonáthelyezés gyakorlatilag nem egy külön, önállóan adóztatható tényállás, hanem a közösségi termékügyletek alfaja. A vagyonáthelyezés (más néven: saját vagyon mozgatása) egy fikcionális ügylet, amelynek az a lényege, hogy amennyiben egy közösségi adóalany saját termékét – értékesítés nélkül – egyik tagállamból átviszi/átviteti egy másik tagállamba, akkor ezt – bizonyos kivételekkel – úgy kell kezelnie, mintha a termék indulásának a tagállamában történne egy közösségi értékesítés, amely adómentes, valamint ezzel együtt a termék rendeltetési helyének tagállamában történne egy Közösségen belüli termékbeszerzés, amely már adóköteles. Természetesen az adófizetést eredményező Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a vagyonáthelyezés áfája levonható, feltéve, hogy az átjuttatott termék a rendeltetés tagállamában az adóalany adólevonásra jogosító tevékenységét fogja szolgálni.

A fenti példát Az áfakötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye című kötetből idéztük, amelyet dr. Farkas Alexandra írt, és a Kiskönyvtár az áfáról sorozat negyedik részeként jelent meg. A kötet az áfafizetés két kulcsterületét dolgozza fel; mindent megtudhat belőle az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjáról és megismerheti a teljesítési hely szabályrendszerét is.

A kötetbe itt lapozhat bele, és itt tudhat meg róla további részleteket, illetve itt vásárolhatja meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.