Szeptember elején jön az adócsomag – koalíciós tervek a nyugdíjreformra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tegnapi magas szintű koalíciós egyeztetések a már jelzett egészségbiztosítási területen kívül más témákban is egyezséget hoztak – bár kevésbé konkrétakat.

A két párt vezetői úgy határoztak, hogy szeptember elsejéig intézkedési tervet dolgoznak ki a már régóta ígért adóreform kereteire, illetve betartják a konvergenciaprogramban vázolt adócentralizációs pályát (2010-re 37%-ra csökken a GDP arányában az adó- és járulékbevételek aránya). Egyelőre inkább csak az elveket tisztázó megállapodást kötöttek a nyugdíjrendszer átalakítására a Népszabadság által közölt megállapodási szöveg alapján.

Az adórendszerrel kapcsolatos intézkedési terv többek között ezeket tartalmazza majd: az adójogszabályok és az adminisztráció egyszerűsítése, az adók számának csökkentése, illetve egyes adók összevonása, a munkakínálatot és a beruházásokat ösztönző adóváltoztatások, adóalap-szélesítést szolgáló lépések és az adóelkerülést segítő „”kiskapuk”” bezárása a mentességek szűkítésével, valamint az általános adóterhelés emelése nélkül a vagyoni típusú adók szerepének növelésének módját.

Ezekben a pontokban igazi újdonság nincs, ami viszont előrelépést jelent, az az, hogy ezek a tényezők (a más területeken kötött egyezségekhez hasonlóan) a július 1-én kibővülő koalíciós megállapodás részévé is válnak, egyfajta garanciát adva az ügy tényleges megvalósulásának.

A nyugdíjrendszer témájában többek között arról egyeztek meg a két párt vezető tisztségviselői, hogy ösztönzik a tovább foglalkoztatást, a törvényes korhatárhoz közelítik a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrumot, fokozatosan a várható élettartamhoz igazítják a nyugdíjkorhatárt. Ezek mellett megvizsgálják az ún. nyugdíj kerekasztal keretében a rokkantsági és az öregségi nyugdíjrendszer kettéválasztását, illetve az állampolgári alapon járó alapnyugdíj bevezethetőségét.

Forrás: Portfolio


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.