Szeptembertől adóköteles a családi pótlék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A májusban elfogadott adómódosítások alapján a családi pótlék és az anyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandósággá válik, s mint ilyen, az adóalaphoz hozzászámítva adókötelessé válik.

Szeptembertől a családi pótlékra jogosult, gyermeket nevelő együttélő házastársak (élettársak) után a jogosultak fele-fele arányban adóznak, akkor is, ha a családi pótlékot ténylegesen csak egyikőjüknek folyósítják. Az egyedülálló szülőnek is csak a családi pótlék felét kell beszámítania az adóalapjába.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2009. szeptember 1-jétől hatályos 48. § (2) és (6) bekezdései szerint a magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, a bér kifizetőjének akkor, ha 2009. augusztus 31-ét követően adóterhet nem viselő járandóság címén – ideértve különösen a családi pótlék egyéb jövedelemnek minősülő megosztott részét – van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. Az ehhez szükséges formanyomtatvány már elkészült az adóhatóságnál.

Ha a magánszemély nyilatkozatában nem tünteti fel a járandóság összegét, akkor a munkáltatónak a teljes jövedelméből a legmagasabb adókulcsot alkalmazva, azaz 36% adóelőleget kell levonnia.

Az adóterhet nem viselő járandóságokra továbbra is igaz, hogy ha mellette más adóköteles jövedelmet nem szerez a magánszemély, akkor ezt önállóan bevallani nem kell.

Az új szabályozás alkotmányosságának vizsgálata várható, miután két beadvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)