Szigorúbb nyugdíjszabályok, kétszeres mulasztási bírság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

T/4094 szám alatt került a parlament elé a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról tervezet.

Egy 1997-ben elfogadott szabály a férfiak esetében 2009-2012. között a korábbi 60 évről 59 évre csökkentette az előrehozott nyugdíj alsó korhatárát, amely 2013-tól mindkét nem esetében egységesen 60 év lesz. Ezt az ellentmondásos helyzetet korrigálja az a kormány által előterjesztett törvényjavaslat, amely a 2009-2013 közötti időszak tekintetében a férfiak esetében megtartja a jelenlegi – és a hatályos törvény szerint 2013-tól ismét alkalmazandó – 60 évet. A tervezet elfogadása esetén 2009. januárjától az lesz a főszabály, hogy mindkét nem esetében a 60. életévét betöltése és legalább 37 év szolgálati idő szükségeltetik az előrehozott nyugdíjazáshoz. Átmeneti lehetőségként a nők 2012. december 31-éig az 59. életévét betöltésétől is kérhetik a nyugdíjazásukat, ha a fentiekben előírt mértékű szolgálati idővel rendelkeznek.

Újdonság, hogy 2009-től megszűnik a kevesebb szolgálati idővel rendelkezők csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíja, azaz a 62. életév betöltése előtt már nem lesz lehetőség 37 évnél kevesebb szolgálati idővel nyugdíjba vonulni.

Az előrehozott nyugdíj összege ugyanakkor, az eddigiekkel ellentétben, kevesebb lesz a rendes (62. életév szerinti) öregségi nyugdíj összegénél minden igénylő esetében. A törvénymódosítás szerint ugyanis az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét

  • annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 62. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét betöltötte, illetve
  • 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét nem töltötte be.

Fele akkora nyugdíjcsökkentést kell alkalmazni abban az esetben, ha a jogosult 2012. december 31-éig legalább 40 év, vagy azt követően legalább 41 év szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíjkorhatár későbbi betöltése a fenti csökkentést egyik esetben sem érinti, azaz a 62. életév elérésekor az előrehozott nyugdíj összegét utóbb már nem korrigálják.

Felhívjuk a foglalkoztatók, vállalkozók figyelmét arra, hogy januártól a kiszabott mulasztási bírság kétszeresét köteles megfizetni az, aki a mulasztási bírságot a nyugdíjbiztosító jogerős határozatában megállapított határidőig nem fizette meg,


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.