Szja 2020. 4. rész – szálláshely-szolgáltatás és egyéb változások

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk negyedik részében a fizetővendéglátókat érintő módosítások mellett, a személyi jövedelemadó törvény számos más módosítását is ismertetjük, így példának okáért a szakképzésben résztvevők juttatásait és az új adómentes sport-juttatásokat.

A fizetővendéglátókat érintő módosítások

A 2020. előtt hatályos Szja tv. a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kormányrendelet) szerinti „egyéb szálláshely” fogalomra hivatkozással tartalmazta a rövid időtartamú tartózkodás céljára nem egyéni vállalkozóként szállásadói (fizetővendéglátó) tevékenységet folytató adószámos magánszemélyeknek kedvező szabályokat. E rendelkezések egyrészt az értékcsökkenési leírás elszámolásának lehetőségét, másrészt a tételes átalányadózás választásának lehetőségét biztosítják számukra [Szja tv. 3. § 17./ab) pont; 17. § (3) bekezdés ab) pont; 18. § (1) bekezdés; 57/A. § (1) bekezdés].

A Kormányrendelet 2019. június 28-ától hatályba lépett módosításával azonban az említett rendelkezésekben előforduló fogalmak tartalma lényegesen átalakult, aminek következtében kétségessé vált a Szja tv. említett kedvező szabályainak alkalmazhatósága.

A megváltozott Kormányrendelet szerint ugyanis

• az egyéb szálláshely fogalma már csak a nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben hasznosított önálló rendeltetési egységet képező épületrészre vonatkozik, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz;
• külön fogalom lett a magánszálláshely, amely az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

Ez lényegében csak a jogalkotói szándékból kiinduló, de jogalap nélküli értelmezéssel tette lehetővé a Szja tv. említett rendelkezéseinek alkalmazását. Különösen a kiadott szobák utám tételes átalányadót fizetők aggódnak, hogy a Szja tv. és a Kormányrendelet közötti összhang hiányában más adózási módszerre kell áttérniük. A problémát a jogalkotók is észlelték, ezért az őszi adócsomagban elfogadott módosítások 2019. június 28-ától visszamenőleges hatállyal az „egyéb szálláshely-szolgáltatás” fogalmát mindenütt a „magánszálláshely-szolgáltatás” fogalmára cserélték, és ezzel helyreállították a Szja tv. és a Kormányrendelet közötti összhangot.

Mindez azt jelenti, hogy a fizetővendéglátó tevékenységet folytató adószámos magánszemélyek az e tevékenységéből származó bevételükre továbbra is választhatják a tételes átalányadózást.

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki nem egyéni vállalkozóként (adószámos magánszemélyként) a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, legfeljebb három

• nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű
• magánszálláshelynek minősülő

lakásban vagy üdülőben nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

A tételes átalányadó évi összege szobánként 38 400 forint.

Szobának minősül a legalább egy 2 méter széles, ajtó és ablak nélküli falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség, de nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.

Egyéb változások

Szakképzésben résztvevők juttatásai

Adómentes a szakképző intézményben a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan nyújtott egyszeri pályakezdési juttatás és a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott támogatás, továbbá a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás. [Szja tv. 1. számú melléklet 4.11. pont]

A szakképző intézményi oktatásban résztvevőkre is kiterjednek a köznevelési intézményben tanulókra vonatkozó adómentességek, ugyanakkor hatályát vesztette az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások adómentességét kimondó rendelkezés. [Szja tv. 70. § (3) bekezdés; 1. számú melléklet 4. pont]

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak, a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak, a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a munkáltató által azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás. [Szja tv. 70. § (3) bekezdés]

Kamatjövedelem

Nem kell 2019. június 1-jétől adót fizetni a magyar állam által kibocsátott, a lakosság, mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (például Prémium Magyar Állampapírok) kamatjövedelme után. [Szja tv. 65. § (3) bekezdés ab) pont]

Értékpapír formájában szerzett jövedelem

Nem számít 2019. január 1-jétől értékpapír formájában szerzett jövedelemnek (bevételnek), ha a magánszemély szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjaként a tulajdonában álló részjegy Holding Szövetkezet részére történő átruházása ellenében részjegyet szerez. Holding Szövetkezet: a 2013. évi CXXXV. törvény szerinti Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézetnek nem minősülő, szövetkezeti formában működő, szövetkezeti hitelintézetekben tulajdonjoggal rendelkező tagja. [Szja tv. 77/A. § (2) bekezdés k) pont]

Egyházi személy nyugdíja

A bevett egyház mellett, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház estében is nyugdíjnak minősül a belső szabálya szerint létrehozott és az egyházi jogi személy által működtetett nyugdíjalapból idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíjkiegészítés. [Szja tv. 3. § 23./j) pont]

Adómentes családtámogatások, lakáscélú támogatások

Adómentes a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel nyújtott

• babaváró támogatás (gyermekvállaláshoz és a gyermekneveléshez nyújtott kölcsön kamattámogatása és a gyermekvállalási támogatás);
• nagycsaládok személygépkocsi-szerzési támogatása.

(Szja tv. 1. számú melléklet 1.3. és 7.42. pont; 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet; 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet)

Új adómentes sport-juttatások

Adómentes

• a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által
• a sportdiplomáciai kapcsolatok keretében biztosított szállás, utazás, vendéglátás és termék vagy szolgáltatás formájában adott ajándék,
• foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj, és
• a nemzetközi sportszövetséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló sportolónak, edzőnek a sporttal kapcsolatos tevékenységével összefüggésben adott támogatás, ösztöndíj;
• a Kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített esemény megrendezésével összefüggésben a kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek a Kormány határozatában megjelölt szervezője vagy szervezői által a sportolóknak, a versenybíróknak, a magyar és külföldi sportszövetségek tisztségviselőinek és képviselőinek, a szervezőbizottsági tisztségviselőknek és az önkénteseknek adott napidíj, költségtérítés, formaruha, természetben biztosított ellátás, a sportolóknak fizetett pénzdíj, továbbá a versenyekhez kapcsolódó promóciós jellegű juttatások a Kormány határozatában meghatározott mértékig.

(Szja tv. 1. számú melléklet 7.44. és 7.45.pont)

Özvegyi ellátás

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti özvegyi ellátás 2020. január 1-jétől adómentes. [Szja tv. 1. számú melléklet 1.12. pont]

Termőföld átruházásából származó adómentes jövedelem

Adómentes az osztatlan közös tulajdonban levő földterület átruházásából származó jövedelem, ha az értékesítés valamely tulajdonostárs részére történt. [Szja tv. 1. számú melléklet 9.5.1. dd) alpont]

Az adó 1 %-a feletti rendelkezési jogosultság

A személyi jövedelemadó egyházi 1 %-át 2020-tól a bevett egyházak mellett, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti, a NAV által technikai számmal ellátott, nyilvántartásba vett egyházak és bejegyzett egyházak is gyűjthetik. (Szja tv. 1. számú melléklet 8.20. pont; 1996. évi CXXVI. törvény; 2011. évi CCVI. törvény)