Szobanövények eladása és az adózás


A szobanövények eladásából származó bevétel után kell-e adózni? Ha igen, hogyan? Ebben nyújt segítséget a NAV állásfoglalása, amit a Tudatosadózó blog tett fel.

A szobanövények már csak olyanok, hogy szaporodnak, sokasodnak. A saját növénykék szaporulatával meg csak kéne valamit kezdeni… Ha már az összes szomszédot, barátot ellepik a kis ajándékba adott hajtások, még az is eszünkbe juthat, hogy – nem megvetendő módon – pénzért adjuk tovább.

Rengeteg facebook-csoport nyújt terepet a szobanövény biznisznek, néhány új kedvencemet én is innen szereztem be a nyáron. A market place-en is rengeteg növény talál új gazdára, az apróhirdetési portálokon külön növény kategória van.
A bevétel volumene évente elég változó, évi néhány ezer forinttól sokszázezer Ft-os bevételig, de akár még annál is több lehet, hisz a különleges és ritka növények többtízezer forintos darabáron cserélnek gazdát.

A kérdésünk tehát, hogy a szobanövényekből származó bevétele után hogyan kell adózni, ill. kell-e egyáltalán adót fizetnie?
Milyen típusú jövedelemnek számít ez? Esetleg őstermelőként kell-e/lehet-e szobanövényeket értékesíteni?
Milyen lehetőségek vannak a tevékenység legális folytatására?
A NAV az alábbi választ adta:

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

Levelét úgy értelmeztem, hogy a magánszemély étékesítési céllal beszerzett és saját háztartásában nevelt szobanövények szaporulatait szeretné értékesíteni.

Felmerült kérdésként, hogy ez a tevékenység milyen adózási formában, esetleg őstermelőként végezhető-e.

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapítására a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 58. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Tehát a szobanövény ingóságnak minősül.

Az említett ingóságok értékesítésénél elsőként azt kell eldönteni, hogy az értékesítések következményeként az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) vonatkozásában keletkezik-e adóalanyiság.
Az Áfa tv. 5. § (1) bekezdése értelmében adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység az Áfa tv. 6. § (1) bekezdése szerint valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Tehát, ha gazdasági tevékenységet folytatok, akkor adóalany vagyok.

Annak megítélése, hogy a magánszemély által végzett ingó értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül-e, csak az eset összes körülményeinek figyelembevételével lehetséges. Alapesetben a magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából megvásárolt majd a későbbiek során megunt termékek értékesítése nem minősül gazdasági tevékenységnek.

Ha viszont valaki azért vásárol fel növényeket, hogy utána azokat haszonnal értékesítse, akkor ebben az esetben megvalósul mind az Szja tv., mind az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenység, ugyanis ebben az esetben az ingóság beszerzése továbbértékesítési és haszonszerzési célból történik.

Ezt viszont utólag bizonyítani nem nagyon lehet. Sajnos az ellenkezőjét még kevésbé….

Amennyiben tehát az ingóságok értékesítése rendszeres jelleggel és/vagy üzletszerűen történik, akkor ez adóalanyiságot eredményez az általános forgalmi adó tekintetében, ami azt jelenti, hogy a tevékenység adószám birtokában (adószámos magánszemély, egyéni vállalkozó) végezhető, mely a 23T101 jelű nyomtatványon kérhető.

Azt azonban fontosnak tarjuk kihangsúlyozni, hogy a tájékoztatási hatáskörünkben eljárva –az adott tényállás valamennyi ismérvének, illetve konkrét tényadatoknak hiányában – nem áll módunkban egy adott jogviszonyt minősíteni. Az állami adó- és vámhatóság ugyanis egy esetleges adóellenőrzés esetében az eset összes körülményeit mérlegelve állapítja meg azt, hogy a tevékenység ténylegesen milyen jogviszonyban valósul meg. Egy esetleges adóellenőrzés esetén a magánszemélynek kell bizonyítania például azt, hogy az eladott termékeket nem haszonszerzés céljából, a továbbértékesítés szándékával vásárolta.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy az Szja tv. 58.§ (9) bekezdésében foglaltak szerint, ha a magánszemély ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozóként szerzi meg), még abban az esetben sem, ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül.

Arról, hogy ingóság értékesítése esetén a jövedelem hogyan határozandó meg arról részletesen olvashat a TELJES cikkben IDE kattintva, a Tudatosadózó magyarázataival kiegészítve.

Forrás: https://tudatosadozo.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.