Szokásos piaci ár adóhatósági megállapítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kevésbé bonyolult ügyleteknél eddig is előfordult, hogy az adóhatóságtól kérték a szokásos piaci ár vagy módszer megállapítását, mégpedig a feltételes adómegállapításra irányuló kérelem keretében. 2007. januárjától azonban már csak külön eljárásban kérhető a szokásos piaci ár meghatározása. Az eljárást egyrészt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény január 1-től hatályos 132/A-132/B szakaszai, másrészt a 38/2006. (XII. 25.) PM rendelet szabályozza.

A vállalatcsoporton belül a szokásos piaci ártól eltérően alkalmazott elszámolás jelentősen befolyásolhatja a társaság adóztatható jövedelmét. Az ármegállapításra irányuló eljárásban az adóhatóság azt vizsgálja, hogy a jövőbeni ügyletben a társaság által leírt tényállás alapján a transzferár, illetve a megállapítására alkalmazott módszer megfelel-e a valóságnak, vagy alkalmazásának egyik célja az adókötelezettség megkerülése (bújtatott osztalékfizetés, veszteség-átcsoportosítás). A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókat ugyanis nem feltétlenül az adófizetés kikerülése motiválja, hanem a különböző kockázatokat elkerülő gazdasági, befektetési meggondolások.
Az eljárás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében az adózó előzetes egyeztetést folytathat az adóhatósággal, így a kérelem benyújtása előtt megállapodhatnak az eljárás fontosabb részleteiről. Az eljárás díjköteles, a díj nem alacsony, 5 és 15 millió forint között mozog, ráadásul megfizetésére nem adható halasztás és részletekben sem teljesíthető.

Az ármegállapítási kérelmet az APEH Központi Hivatalához 3 példányban adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével kell benyújtani. A kérelemhez külön formanyomtatvány készül, amely az apeh honlapjáról letölthető lesz. Az adóhatóság határozatában megállapított ár határozott időre, 3-5 évre érvényes, és az érintett kapcsolt vállalkozások kérelmére egyszer 3 évvel meghosszabbítható.

A határozatban foglaltak a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal kötik az adóhatóságot. Módosítani természetesen lehet, ha változnak a körülmények.
Fontos szabály, hogy az adóhatóság valódiságvizsgálatot is végezhet (a feltételes adómegállapításnál nincs ilyen), de ez nem jelenti azt, hogy ez az időszak ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősülne a későbbiekben. Azt azonban kimondja a jogszabály, hogy a kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napig, ha a kérelemben feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet a kapcsolt vállalkozások már megkötötték. Amennyiben pedig az egyik fél már teljesített is a másiknak, akkor a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül önellenőrzéssel módosíthatja adóbevallását. Az eljárást 120 nap alatt le kell folytatnia az adóhatóságnak, a határidő kétszer 60 nappal meghosszabbítható.



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 9.

Ukrán munkavállalók elszállásolását terhelő áfa levonása

Egy belföldi áfaalany társaság a súlyos munkaerőhiány kiküszöbölése céljából külföldi munkavállalókat alkalmaz. A gyártási tevékenység folyamatosságának biztosítása és a szükséges munkaerő megtartása érdekében a társaság ingyenes szállást is biztosít nekik. A társaság kölcsönzött ukrán munkavállalókat is foglalkoztat. Ez utóbbi ukrán munkavállalók is igazoltan a társaságnál dolgoznak 100 százalékban, azonban az ő díjukat egy munkaerő-közvetítő cég számlázza. A kölcsönzött ukrán munkavállalók esetében a szállásköltség vagy a munkaerő-közvetítő cég díjában szerepel – mint járulékos költség –, vagy azt közvetlenül a társaság fizeti a szállásadóknak. Az Ukrajnában jelenleg fennálló háborús helyzet miatt az ukrán munkavállalók jelezték a társaságnak, hogy az Ukrajnában élő hozzátartozóik kimenekítéséhez szükséges bizonytalan ideig távol maradnak, illetve nem végeznek munkát, valamint a fenti időszakot követően csak akkor tudnak újra munkába állni, ha a hozzátartozóik elszállásolását az üzemek közelében meg tudják oldani. A társaság azt tervezi, hogy a jövőben az ukrán munkavállalók családtagjainak az elszállásolását is a jelenleg igénybe vett munkásszálláson oldja meg, akár plusz férőhelyek biztosításával. A szállásokat továbbra is az ukrán munkavállalók használnák, csak egy-egy szobában hozzátartozókat is elhelyeznének, vagyis minden szobában lenne ukrán munkavállaló, illetve egy-egy ukrán munkavállaló nagyobb szálláshelyet kapna. Így az ukrán munkavállalók maguk mellett tudhatják a hozzátartozóikat és folytathatják a munkát, a társaság pedig továbbra is rendelkezni fog a gyártáshoz szükséges munkaerővel. Levonhatja-e a társaság a saját maga által foglalkoztatott és a kölcsönzött ukrán munkavállalók, illetve azok hozzátartozóinak elszállásolását terhelő áfát? Az Adó szaklapban megjelent kérdés-válasz.

2022. augusztus 8.

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás az áfa rendszerében

A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás helyes áfa-rendszerbeli kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az ügyletben részt vevő felek tisztában legyenek a szolgáltatás alapját képező munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonnyal, majd a jogviszony minősítését követően a fordított adózás, valamint a – szolgáltatás jellegéből adódóan – az időszakos elszámolású ügyletek szabályaival. Megjegyzendő, hogy ugyan elméletileg a munkaerő-kölcsönzés tipikusan az átmeneti jellegű, ideiglenes munkaerő-igények kielégítésére szolgál, azonban számos esetben az adózók adóelkerülési törekvéseinek melegágyát is képezi. Az Adó szaklap cikke.