Szűk lobbi érdekeit szolgálja az adóamnesztia-törvény?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy körülhatárolható, szűk, a pártok holdudvarához tartozó lobbi érdekeit szolgálja az adóamnesztia-törvény, amelyből eddig alig folyt be pénz az államkasszába – állítja a Figyelő.

Az adóamnesztia-program nem talált kedvező fogadtatásra az érintettek körében. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (APEH) kapott tájékoztatás szerint 2008-ban mindössze 24 személy összesen 2 millió forint adókötelezettséget vallott be ezen a jogcímen, ami észlelhetetlenül kicsi tétel. Pedig az állam igyekezett vonzóvá tenni azt az egyszeri amnesztiát, amely a magánszemélyek esetében 10 százalékos adó megfizetésével engedi hazahozni a külföldön tartott forrásokat.

Többen elhibázott, rövid távú költségvetési szempontból hozott, hosszú távon viszont az állami bevételeket és a fogyasztást is csökkentő, átgondolatlan, populista, a „gazdagokat elszámoltató” intézkedésnek tartja az off-shore cégek adóamnesztiáját. Szerinte a szabály a szándékolttal éppen ellentétes hatást vált ki. Azaz nem hozzák haza, sőt még messzebbre, az EU-n kívülre és még nagyobb körben menekítik majd ki a tehetősek a megtakarításaikat, és egyre nagyobb részét ott is költik majd el.

A szakértők szerint „bizonyos jól körülhatárolható lobbi” már 2002-ben, majd 2006-ban is igyekezett elérni az amnesztiát az akkor induló kormányoknál. A szakma nagyon határozott tiltakozása akkor le tudta söpörni a kezdeményezéseket, ám azokat 2008-ban váratlanul mégis megszavazták a honatyák Podolák György csepeli MSZP-képviselő, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke volt az előterjesztő.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.