Szuperbruttó – burkolt adóemelés, semmi más

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több sebből vérzik a kormány terve, amely felbruttósítaná a béreket. Az új rendszer átláthatatlan lenne, ráadásul komoly alkotmányossági aggályokat is felvet. Az egyetlen dolog, ami motiválhatja a kormányt, az egy burkolt adó- és járulékemelés.

A jövő évi adótörvényekkel kapcsolatban eddig napvilágot látott elképzelések közé tartozik a bérek bruttósítása. Ez azt jelentené, hogy a mostani, adóval és a munkavállalót terhelő járulékokkal növelt béren felül a bruttó jövedelem része lenne a kifizetőt terhelő járulék is.

Ez az új, csökkentett kulcsokkal számolva azt jelenti, hogy száz forint helyett 127 forint lenne a bruttó bér. Ebből a teljes összegből kellene kiszámítani a fizetendő jövedelemadót és a korábbi járulékalapból a járulékokat. Adminisztratív szempontból nem lenne tehát egyszerűbb a helyzet, hiszen az adó és a járulékok továbbra is többféle alapra lennének vetítve.

Alkotmányossági aggályok
Problémát azonban bőven generálhat az új ötlet. Először is alkotmányossági szempontból legalábbis aggályos, hogy a személyi jövedelemadót egy olyan összeg után is meg kell fizetni, ami nem a munkavállaló jövedelme: vagyis a kifizetőt terhelő járulék, példánkban 27 forint után. Ez az összeg ugyanis a nyugdíjkasszába megy, vagyis a mostani nyugdíjasok jövedelme lesz – magyarázta Mitrik Kornélia, a KPMG szenior adómenedzsere.

Jóllehet az Alkotmánybíróságnak ilyen határozata még nem volt, ugyanakkor egy hasonló elképzeléssel kapcsolatban már egy ízben meggyőzhető volt a Pénzügyminisztérium. A kormány ugyanis meg akarta adóztatni a részvényopciókat az opciós igéret kibocsátásának időpontjában, amikor nem látható, lesz-e tényleges jövedelem belőle. Ám a szakértők végül meggyőzték a pénzügyi tárcát ennek aggályosságáról, így jelenleg a tényleges jövedelemszerzés időpontjában keletkezik az adókötelezettség.

Emellett azonban a járulékok megadóztatása azzal a következménnyel is járna, hogy a munkavállaló maga dönthetné el, hová kerüljön az összeg. A jövedelemadó-törvény szerint ugyanis az adófizetés és a jövedelem feletti rendelkezés összekapcsolódik. Ha például úgy rendelkezik valaki a jövedelméről, hogy tiszteletdíját nem veszi fel, hanem más számára ajánlja fel, akkor ez a döntés is adófizetési kötelezettséget keletkeztet.

Márpedig a bérek felbruttósítása esetében a munkavállalónak joga lenne eldönteni, hová kerüljön a járuléka: a magán-nyugdíjpénztárba vagy a tb-kasszába. Márpedig aki nyugdíjpénztári tag, az valószínűleg nem a tb-kasszát kívánja gyarapítani. Ebbe a körbe tartozik az ötven év alatti munkavállalók többsége, vagyis egy ilyen döntés nagyon komoly hatást gyakorolhat a költségvetésre – figyelmeztetett Mitrik Kornélia.

Extra probléma: külföldi munkavállaló

Külön problémát vet fel a külföldiek jövedelmének kezelése: az ugyanis szinte megoldhatatlannak tűnik, hogyan állapítható majd meg egy külföldi munkavállaló adóalapja, ha nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett. Az egyik verzió szerint ennek a körnek is meg kellene fizetnie a járulékokat, a másik verzió szerint ez a kör kikerülne a szabályozás alól.

Ha meg kell fizetni a járulékokat is, akkor az érintett körnek ez egy egyértelmű és kemény adóemelés, amit egyáltalán nem biztos, hogy hajlandóak lesznek elfogadni a külföldi munkavállalók vagy munkáltatók különös tekintettel arra, hogy a bérkifizetés országában fizetnek járulékot. A másik megoldás sem kecsegtet túl sok jóval. Ha ugyanis a külföldi, járulékfizetésre nem kötelezett munkavállalói kört kiveszik a bruttósítás alól, akkor óriási előnyt élvez majd ez a típusú jövedelem a klasszikushoz képest.

Ebben az esetben ugyanis a sávkitolás és a kulcscsökkentés előnyeit megnyeri ez a jövedelem, viszont a hátrányát, vagyis a bruttósítást nem szenvedi el. Ez akár azzal a következménnyel is járhat, hogy valamelyest átrendeződik a foglalkoztatás. Egy vállalat például dönthet úgy, hogy a felső vezetést regionális munkakörbe viszi olyan tagállamba, ahol alacsonyabbak a tb-kulcsok. Ebben az esetben ott kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, ahol a munkaszerződés megköttetett.

Vagyis csak ki kell választani egy megfelelő államot, így a magyarországi tb-járulék fizetése alól mentesül a vállalat a regionalizált vezérkar esetében. Persze meg lehet ezt a típusú átalakítást hiúsítani úgy, hogy a kormány ebben az esetben nem ad mentességet a járulékfizetés alól – tette hozzá a szakértő. Ezzel azonban vissza is érkeznénk az első körös problémához, vagyis ezt nem biztos, hogy elfogadják a munkáltatók és munkavállalók.

Burkolt adóemelés a cél
Összességében a tervezett bruttósítás egyetlen kézzelfogható „”előnye”” az, hogy burkoltan adót emel a kormány. Az adókulcsok csökkentésével együtt ugyanis az új modellben a mostanira vetítve az alsó kulcs 21 százalékra, a felső pedig 41 százalékra emelkedne a pillanatnyi 18 és 36 helyett. Az adó sávhatárának kitolása ötmillió forintra ugyan tompít ezen, de bizonyos jövedelem felett egyértelmű és határozott adóemelésről van csupán szó.

Az adóemelésen kívül más szempontok egyáltalán nem érvényesülnek, hiszen az eltérő adó- és járulékalap megtartása miatt nem válik egyszerűbbé a rendszer. Ráadásul a munkavállaló sokkal körülményesebben tudhatja meg, mennyi is a bruttó bére, mennyi adót és járulékot kell fizetnie neki magának és a munkáltatójának.

A tisztánlátást a valódi szuperbruttó segíthetné, vagyis az a modell, amelyben a bruttó bér a kifizetői járulékokkal emelt összeg, ám az adók és járulékok egységes alapra kerülnek. Adminisztrációs szempontból ez sokkal egyszerűbb lenne, ráadásul a munkavállaló pontosan tudná, hogy az ő nettó béréhez mekkora bérköltség kapcsolódik. Az ugyanakkor valószínűleg sokkolná a munkavállalók zömét, hogy a bérköltség nagyjából kétharmadát viszi el az adó, és csak egyharmadát teszi ki a nettó bér.

Forrás: Napi Online

---