Rendezett munkaügyi kapcsolatok: enyhül a szigor
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Köztudott a vállalkozások körében, hogy csak akkor pályázhatnak állami támogatásra, illetve vehetnek részt közbeszerzési eljárásban, ha igazolják, hogy cégüknél rendezettek a munkaügyi kapcsolatok. Elfogadta a parlament azt a törvényjavaslatot, amely a válságra tekintettel enyhíti a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolási kötelezettségét.
Az elfogadott jogszabály kilenc törvényt módosít, köztük az államháztartásit, a közbeszerzésit, a munkavédelmit, valamint a Munka törvénykönyvét is. A jogszabályok aszerint tesznek majd különbséget a munkaügyi jogsértések között, hogy azok milyen súlyúak. A differenciálás alapja, hogy szabtak-e ki bírságot, illetve, hogy a két éves időszakon belül ismételten előfordult-e a szabálytalanság.
A legsúlyosabb szabályszegések esetében a törvénymódosítás kötelezővé teszi a munkaügyi bírság kiszabását, így már az első szabályszegés is az állami támogatásokból és a közbeszerzésekből való kizárást eredményezi. Ezek közé tartozik többek között a külföldi engedély nélküli alkalmazása, valamint a színlelt és a feketefoglalkoztatás (a munkaszerződés megkötésének, illetve a munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása).
Ha csak a dolgozók bejelentése maradt el, a munkáltató az ellenőrzés megkezdéséig a foglalkoztatás teljes időtartamát lefedően utólagosan pótolhatja azt, így kiküszöbölheti az automatikus kizárását.
A közepesen súlyosnak minősített szabálytalanságoknál az első alkalom még nem eredményez kizárást. A hatóságok a szabálytalanság megállapításával egyidejűleg kiszabhatnak ugyan bírságot, de ez nem kötelező. A jogsértés ténye és az azzal kapcsolatos adatok azonban bekerülnek a hatósági nyilvántartásba, és amennyiben a munkáltató két éven belül ismételten elköveti ugyanazt a szabálytalanságot, akkor ennek a megállapítása már automatikusan megalapozza az állami támogatásból és a közbeszerzési eljárásból való kizárást, függetlenül attól, hogy kiszabtak-e bírságot vagy sem.
Ilyenkor az ellenőrzést követően a munkáltatók még pótolhatják a hiányosságot, helyreállíthatják a jogszerű állapotot anélkül, hogy automatikusan kizárnák őket az állami megrendelésekből.
A legenyhébb kategóriába tartozó szabályszegések – például a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolások kiadásának az elmulasztása, munkanélküli ellátás melletti foglalkoztatás) viszont nem vonnak maguk után kizárást.
A fentiekből következően az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) nyilvántartásába továbbra is minden szabályszegő bekerül majd, azonban honlapján (www.ommf.hu) csak azoknak a munkáltatóknak és az általuk elkövetett jogsértéseknek az adatait hozza nyilvánosságra, amelyeket kizártak az állami támogatásokból, illetve a közbeszerzésekből. A nyilvántartásában szereplő adatokat az annak alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével automatikusan törlik.
A nyilvántartást korábban is vezető hatóságok (OMMF, Egyenlő Bánásmód Hatóság) kötelesek 2009. július 1-jén törölni a nyilvántartásból azokat az adatokat, amelyek már nem minősülnek a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból való kizárást eredményező jogsértésnek.
A munkaviszony létesítésével összefüggő munkáltatói bejelentési elmulasztását az adóhatóság is vizsgálja, ezért az ilyen jogsértést elkövetőket a jövőben az APEH honlapján fogják nyilvánosságra hozni, és az adóhatóság köteles lesz mulasztási bírságot kiszabni.
