Támogatás a pályakezdők foglalkoztatásához és a munkahelyek megőrzéséhez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Manapság a munkahely különösen felértékelődik. Egyrészt nehéz megszerezni, és a gazdasági krach okán sokaknak nehéz megőrizni. Ehhez nyújt anyagi támogatást az az áprilisban életbe lépett jogszabály, amely a pályakezdők elhelyezkedését és a már alkalmazásban lévők állásának – részmunkaidő kikötésével történő – megőrzését segíti. A feltételekről a Tb-Kalauz 2009/5. számában olvashatnak.

Április elején lépett hatályba a 70/2009 (IV. 2.) rendelet a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról.

Szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők

A támogatás lehetővé teszi, hogy az országban mindenhol egyenlő eséllyel kaphassanak azonos tartalmú támogatást a szakképzett fiatalok a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen munkatapasztalat megszerzéséhez. A rendelet azokban a szakmákban teszi lehetővé a támogatás nyújtását, melyek az adott térségben keresett szakmák, ennek ellenére a munkaadók megfelelő tapasztalat hiánya miatt nem alkalmazzák a pályakezdőket. A támogatás ösztönzi a munkaadót a pályakezdők foglalkoztatására. A támogatás forrása a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált kerete, amelynek felhasználásáról a regionális munkaügyi központok döntenek a területileg illetékes munkaügyi tanács véleményének kikérésével.

A munkaügyi központ a támogatást a munkaadó kérelmére nyújtja, ha az a pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négyórás munkaidőben legalább 365 napi időtartamra vállalja. Ha a pályakezdő támogatott munkaviszonya 365 napnál rövidebb idő után megszűnik, újbóli foglalkoztatása esetén a 365 napból fennmaradó időtartamra nyújtható támogatás.
A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 365 napra a pályakezdő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő bérköltség 50 és 100 százaléka közötti mértékben lehet megállapítani.

A támogatás összege – a bérköltség 100 százalékának megfelelő támogatása esetén – havonta nem haladhatja meg: az alapszintű szakképesítéssel rendelkező pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér összegét (71 500 Ft.), a középszintű vagy középfokú szakképesítéssel, illetve szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, az emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

Ha a támogatás mértéke a bérköltség 100 százalékát nem éri el, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor felső határként a fent meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni. Így például a négyórás részmunkaidőben dolgozó alapszintű szakképesítéssel rendelkező pályakezdő esetében a 71 500 forint felét kell alapul venni. A támogatásra való jogosultság, illetve a támogatás mértékének megállapításánál a pályakezdő álláskereső a munkakör betöltéséhez szükséges legmagasabb szakképesítését, illetve iskolai végzettségét kell figyelembe venni.

A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

A munkaügyi központ felhívás alapján támogatást nyújthat a munkaadó kérelmére, ha az a vele teljes munkaidőben munkaviszonyban álló munkavállalót a rendelet szerinti részmunkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében. A rendelet alapján részmunkaidős foglalkoztatás: az Mt. 82. §-a alapján módosításra kerülő munkaszerződésben legalább a teljes munkaidő felét elérő részmunkaidőben való megállapodás.

Nem jár ugyanakkor a rendelet szerinti támogatás, ha a munkáltató a munkavállalót gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja. Nem befolyásolja állításunkat az a körülmény sem, hogy ekkor lehetőség van a munkabér csökkentésére, ugyanis a munkavállalónak a kiesett munkaidőre – munkaviszonyra vonatkozó szabály, így a kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – jár a személyi alapbére. Ha például a kollektív szerződés ebben a helyzetben – rövidebb munkaidő mellett – csökkenti a béreket, ténylegesen a munkavállaló a csökkentés idejére olyan helyzetbe kerül, mintha munkaszerződése módosításával részmunkaidőt kötöttek volna ki – arányosan „lefaragva” a személyi alapbér összegét.

A munkaadó a támogatás igénybevétele mellett vállalja, hogy megtartja a kérelem munkaügyi központhoz történő benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát, a munkavállalót legalább a támogatási időtartamával megegyező további időtartamig továbbfoglalkoztatja, és a támogatás adókkal és járulékokkal csökkentett részét a munkavállaló részére – a részmunkaidős foglalkoztatásra járó munkabérén felül – munkabérként kifizeti.

A támogatás mértéke a munkavállalónak a kieső munkaidejére járó személyi alapbérének 80 százalékáig, valamint annak járulékáig terjedhet. A támogatás összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét. A támogatás legfeljebb 365 napra nyújtható. A munkaügyi központ a támogatást a részmunkaidőben történő foglalkoztatást vállaló munkáltató részére havonta utólag téríti meg.
A munkaügyi központ köteles a támogatásra vonatkozó felhívást legalább egy napilapban közzétenni, és ezzel egyidejűleg a felhívást a honlapján is megjelentetni. A felhívásban meg kell határozni azokat a szempontokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a munkaadónál a részmunkaidős foglalkoztatásra történő áttérés a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzését szolgálja.

dr. Horváth István cikke – a támogatások részletes feltételeit kifejtve – teljes terjedelemben a az Tb-Kalauz 2009/5. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.