Vita a járulékcsökkentésről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozók a kormány által tervezettnél nagyobb járulékcsökkentést akarnak, a munkavállalók viszont megkérdőjelezik az általános járulékcsökkentés értelmét. Terítékre került a táppénzcsökkentés is. Vita volt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.

Az általános járulékcsökkentés által elért vállalati költségmegtakarítás egy része biztosan profittá válik, s távozik az országból – hívta föl a figyelmet Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén.

Szabad-e vitatni a tételt?
A járulékcsökkentés forráselvonást jelent a munkaerő-piaci alapból, amely többek között a munkanélküliek ellátását szolgálja, illetve az egészségügyből – tette hozzá. Pataky szerint legfeljebb a differenciált, egyes ágazatokat támogató járulékcsökkentésnek lehet értelme.

Antallfy Gábor, a KISOSZ elnöke szerint viszont nagy baj, ha már az első tárgyaláson nincs egyetértés az alapvető irányokról. Antalffy szerint nem szabad kétségbe vonni azt a tételt, hogy a járulékcsökkentés munkahelyeket teremt, vagy legalábbis segít megtartani.

Ennek alátámasztásaként Antalffy elmesélt egy olyan történetet, hogy ma olyan magasak a járulékterhek, hogy egy ismerőse a saját gyermekét sem tudta fölvenni a cégéhez szabályos munkaszerződéssel. Pataky viszontválaszában hangsúlyozta, az általános járulékcsökkentés értelmét vitatja, nem a differenciáltat. A gyáriparosok az általános járulékcsökkentés mellett foglaltak állást, s mellesleg megpendítették a rendvédelmi dolgozók kedvezményes nyugdíjának eltörlését is.

Kormánypárti munkaadók

A munkaadók képviselői a vita során azt hangsúlyozták, hogy a Bajnai-csomag elviselhetetlen, s az alkuk során igyekeznek elviselhetővé tenni. A munkaadók viszont egyetértettek a csomag irányaival, de – mint az ülésen jelen levő Bajnai Gordon miniszterelnök megjegyezte, érthető módon – nagyobb adócsökkentést kívánnak elérni.

Pataky Péter a munkavállalók nevében nyomatékosan arra kérte a kormányt: vonja vissza a táppénz csökkentésének javaslatát. Pataky azzal érvelt: nem elfogadható, hogy mondjuk egy alacsony keresetű munkavállaló keresőképtelenné válik, s csökkentik a táppénzét, ráadásul az áfaemelés révén minden drágább is lesz körülötte.

A szakszervezeti vezető szerint nem elfogadható, és tisztességtelen a kormány érvelése, hogy a a visszaélések csökkenése miatt kell csökkenteni a táppénzek összegét, s a csalók miatt büntetni mindenkit. Pataky megjegyezte: éppenséggel azt tapasztalják a munkavállalók körében, hogy betegen is dolgoznak. A megszorítás ráadásul értelmetlen is, érezhető költségvetési hatása nincs, idén a kormány mintegy 3 milliárdot spórolna meg az intézkedéssel.

A munkaadók viszont elfogadhatónak tartották a kormány érvelését, szerintük a válság miatt egyre gyakoribb a betegállományba menekülés. A kormányzat részéről két érv hangzott el: egyrészt, hogy jelentős a táppénzzel visszaélések száma, másrészt, hogy mindenkinek ki kell venni a részét a válságkezelés terheiből.

Az érdekegyeztető ülést megelőző héten, szombaton a szakszervezetek a Parlament előtt tüntettek, igazságosabb közteherviselést, átgondoltabb reformokat követelve. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke akkor azt mondta az egybegyűlteknek: a szakszervezeti vezetők magabiztosabban tárgyalnak majd a kormányzattal és a munkaadókkal, hogy érzik, mögöttük állnak a képviseltjeik.

A közszolgák képviselőjeként a tüntetésen Kuti László burkoltan kilátásba helyezte a közszolgálati sztrájkot arra az esetre, ha nem sikerül a tárgyalások során megállapodni a kormánnyal, s a Bajnai-kormányt „a tőke szocialista kormányának” nevezte. Borsik János a demonstráción az Autonómok részéről azt hangsúlyozta: összejátszik a kormány a magyar nagytőkével, és a multinacionális cégekkel.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.