Társasági adó: közeleg a feltöltési kötelezettség határideje

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közeleg a naptári év vége, ami egyes társaságiadó-alanyok esetében a feltöltési kötelezettség határidejének közeledtét is jelzi. Bár mindössze a törvény két bekezdése rendelkezik erről, mégis számos értelmezési kérdés merül fel. Az Adó szaklap cikke ezek között segít eligazodni.

A feltöltési kötelezettség esedékességéhez közeledve érdemes áttekinteni az adóelőleg kiegészítésre vonatkozó társasági adóbeli szabályokat.

Mi a feltöltési kötelezettség lényege?

A Tao-tv. 26.§ (10) bekezdésében foglaltak alapján az adóévre már befizetett előlegek összegét ki kell egészíteni az adóévi várható fizetendő adó összegére, azaz – ahogy az elnevezésből következik – a várható fizetendő adó és a már megfizetett előlegek különbözetét kell teljesíteni az adóhatóság részére.

A feltöltési kötelezettség keretében teljesítendő összeg kiszámítása során azonban nem csak a várható fizetendő adó összegére kell tekintettel lenni, ugyanis a szabályozás kimondja: amennyiben az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap, akkor a várható fizetendő adó meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből azt az összeget, amelyet az adózó az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig nem kapott meg. Tehát az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy az ne tartalmazza a meg nem kapott ilyen bevételt. A hivatkozott támogatásokról az adózók a társaságiadó-bevallásban adatot szolgáltatnak, amelyre a feltöltési kötelezettség elégtelen teljesítése miatti szankció meghatározása szempontjából van szükség.

Már a várható adó összegének meghatározásakor célszerű az adózónak azt megvizsgálnia, hogy az éves adót az általános szabályok szerint, vagy – ha annak feltételei fennállnak – a jövedelem- (nyereség-) minimum szabályai szerinti adóalapra állapítja meg, illetve fizeti meg. Az adózónak tehát e körben azt kell eldöntenie, hogy a Tao-tv. 6. § (1) bekezdésében foglaltak alapján (az adózás előtti eredmény adóévben felmerült jogcímeken történő módosításával) határozza meg az adóalapját, vagy pedig alkalmazza a Tao-tv. 6. § (7) bekezdésében foglaltakat. E választásától az adózó a bevallásában természetesen eltérhet, de akkor vállalnia kell annak esetleges következményeit.

Melyek az adóelőleg-kiegészítésre kötelezett szervezetek?

A Tao-tv. 26.§ (10) bekezdése szerint felöltésre kötelezett minden kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó, valamint minden külföldi vállalkozó abban az esetben, ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. Az árbevétel fogalmát a Tao-tv.  4. §-ának 4. pontja alapján kell meghatározni, ami nem azonos (vagy nem feltétlenül azonos) a beszámolóban kimutatott értékesítés nettó árbevételével.

A Tao-tv. 26.§ (11) bekezdése tételesen felsorol olyan adózókat, amelyek általános jelleggel mentesülnek az adóelőleg-kötelezettség, ennek okán a feltöltési kötelezettség alól. E körbe az alábbi nonprofit szervezetek tartoznak:

• az MRP-szervezetek,
• a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok,
• a vízitársulatok,
• az alapítványok,
• a közalapítványok,
• az egyesületek,
• a köztestületek,
• az egyházak,
• a lakásszövetkezetek,
• a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmények,
• az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,
• a szociális szövetkezetek és
• az iskolaszövetkezetek.

Ha értelmezzük a Tao-tv. 26.§ (10) bekezdésében található főszabályt, akkor arra juthatunk, hogy már e jogszabályhely is magában foglal bizonyos kivételeket. Nem vonatkozik ugyanis a feltöltési kötelezettség:

• az egyszeres könyvvitelt vezetőkre,
• a kettős könyvvitelt vezető adózók közül azokra, amelyeknek a megelőző adóévi évesített árbevétele legfeljebb 100 millió forint,
• azon adózókra, amelyeknek az adóévben egyáltalán nem volt előlegkötelezettségük (így feltöltési kötelezettségük sem lesz).

A megelőző adóévi évesített árbevétel vizsgálata az átalakulással érintett adózók esetében vethet fel további kérdéseket. Az átalakulás azon formáinál, amely esetekben a jogelőd(ök) megszűnt(ek), a jogutódnál – a feltöltési kötelezettség vizsgálata során – a megelőző adóév első ízben csak a jogutód első adóéve lehet, tehát az átalakulás napját követő naptól az adóév végéig terjedő időszak. Így például a kiválással létrejövő jogutód esetében – az adózó első adóévében – a tárgyévet megelőző évi árbevétel nem értelmezhető. Ennek megfelelően a Tao-tv. 26. § (10) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést, hogy a kiválással létrejövő jogutódot társaságiadó-előleg feltöltési kötelezettség terhelné. A kiválással létrejövő jogutódnak tehát az első adóévében társaságiadó-előleg feltöltési kötelezettsége nincs. Például egy, a 2013-ben kiválással létrejött naptári éves adózót először 2014. december 20-áig terheli feltöltési kötelezettség, amennyiben az adóévet megelőző, 2013. évi adóévében (az átalakulás napját követő naptól az adóév végéig terjedő időszakban) az évesített árbevétele meghaladja a 100 millió forintot.

Annak a jogelődnek viszont, amely az átalakulás következtében nem szűnik meg, teljes megelőző adóéve van, amelynek árbevétele vizsgálandó a feltöltési kötelezettség megállapításánál. Így tehát beolvadás esetén az átvevőt, kiválás esetén pedig a fennmaradót terheli adóelőleg-kiegészítési kötelezettség.

A Tao-tv. 26. § (11) bekezdése szerint nem terheli adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a megszűnő adózót, továbbá azt az adózót, amely az adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be.

A cégbejegyzési eljárás alapvetően kétféleképpen fejeződhet be: vagy a társaság bejegyzésével, vagy pedig a bejegyzési kérelem elutasításával. Ez utóbbi esetben a társaság nem is jön létre, ilyen esetben nyilvánvalóan nincs feltöltési kötelezettség. Amennyiben a társaságot bejegyzik, ezzel az időponttal lezárul az előtársasági időszak.

Meddig kell teljesíteni az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget?

Az Art. 1. számú melléklet I./B/2. c) pontja, illetve a 2. számú melléklet I. Határidők 3. b) pontja szerint a feltöltési kötelezettség befizetésének és bevallásának határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napja (általános esetben december 20-a).

A feltöltésre kötelezett adózók az utolsó havi, negyedévi társasági adóelőleget a feltöltéssel egyidejűleg fizetik meg. E rendelkezés gyakorlatilag a negyedéves adóelőleg-fizetők számára jelent az utolsó negyedévi adóelőleg esetében előrehozott fizetési határidőt.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségeinek szabályairól az Art. 6. számú melléklete rendelkezik. E szerint a Tao-tv. szerinti előleg-kiegészítésre kötelezett adózó a várható éves fizetendő adó és az adóévre már bevallott adóelőlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be bevallását, és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének. Az előleg-kiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesíti.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknál a határidők számítása úgy alakul, hogy adóévük első hónapja kezdő napjaként a választott üzleti év kezdő napját kell számításba venni. Az első adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdő napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követő naptári hónap napjainak száma, a követő adóévi hónap kezdő napjaként a követő naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Ha például az adózó választott mérlegforduló napja szeptember 15-e, akkor a 2013-as (2013. szeptember 16-ától 2014. szeptember 15-éig tartó) adóévében 2014. szeptember 4-éig kell a feltöltést teljesítenie.

 

Milyen bevallási kötelezettség kapcsolódik a feltöltéshez?

Az adóelőleg-kiegészítés teljesítéséhez bevallási kötelezettség is társul, amelyet a 2013-as adóévben a 1301-es számú bevalláson, a 1301-01 lap 15. sorában kell teljesíteni.

Érdemes megjegyezni, hogy a feltöltéskor a befizetendő és a bevallásban szerepeltetendő adóelőleg összege eltérhet egymástól, ugyanis befizetni a várható fizetendő adó és az adóévre megfizetett előlegek különbözetét kell, bevallani viszont a várható fizetendő adó és az adóévre bevallott előlegek különbözetét kell.

Ha az adózó az adóévre több előleget fizetett be, mint amennyit a bevallásában feltüntetett, akkor ténylegesen kevesebbet kell megfizetnie annál, mint amit a ’01-es bevallásban feltüntetett.

Dr. Németh Nóra az Adó szaklap 2013/16. számában megjelent cikkében mindezt példákkal is illusztrálja. Az írásból mindezeken túl az is kiderül, hogy milyen szankció kapcsolódik a feltöltési kötelezettség nem megfelelő teljesítéséhez. Az Adó szaklap 2013/16. száma a Wolters Kluwer webshopjában is megvásárolható.

---