Társasági adófizetés az évközi adóváltozások alapján

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénynek (Módtv.) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) egyes rendelkezéseit érintő módosításai – a kihirdetését követő 3. napon – 2010. augusztus 16-án léptek hatályba, így az új szabályok év közbeni bevezetése miatt külön előírások alkalmazandók a 2010. adóévi társasági adókötelezettség meghatározására. Az Adó szaklap 2010/12-13. számában foglalkozik az új szabályokkal.

Az új szabályok lényege a sávos adófizetés 10 százalékos értékhatárának felemelése, azaz a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére – a korábbi 50 millió forint tízszereséig – 10 százalék, ez efeletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke, amelynek alkalmazása nincs semmilyen feltételhez kötve.

Figyelemmel azonban az év közbeni hatálybalépésre a külön előírások – a Tao-tv. 29/K §-ával beiktatott rendelkezések – alapján a 2010. adóévi adóalapot az első és a második félévi időszakra eső naptári napok alapján arányosan meg kell osztani. E két időszak szerinti adóalapra eltérő szabályok szerint kell az adót megállapítani, azzal, hogy az első félévi időszak szerinti adóalapra eső adó megállapításának módszerét (a sávos vagy a nem sávos adószámítást) az adózó megválaszthatja; így

• az első félévre meghatározott adóalap 50 millió forintjáig (nincs felezés) kissé – a korábbiakhoz képest – módosított feltételekkel választható, a második félévre meghatározott adóalap 250 millió forintjáig (az 500 millió forint felezésével) pedig feltétel nélkül „jár” a 10 százalékos, s az említett értékhatárok feletti részre a 19 százalékos adófizetés számítása; vagy
• az első félévre meghatározott adóalap egésze után – az általános tételű – 19 százalékkal lehet, a második félévre meghatározott adóalapnak pedig – függetlenül attól, hogy az adózó az első félévre meghatározott adóalapra alkalmazta-e a sávos adómértéket vagy sem – a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani.

Az adóalapnak az első és a második félévre a naptári napok arányában történő megosztását és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket – a Tao-tv. 29/K § (9) bekezdése alapján – a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt álló adózó kivételével – kell a 2010. adóévi adókötelezettségre alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a fentiek szerinti arányos adóalap-megosztás csak a naptári évvel azonos üzleti év szerint működő adózók esetében merülhet fel, ide nem értve – mint arról a törvényhely külön rendelkezik – a végelszámolás alatt álló adózók üzleti éveit.

A naptári év szerint működő adózónak a 2010. adóévi adóalapját meg kell osztani az adóév naptári napjai alapján a 2010. január 1-2010. június 30. és 2010. július 1-2010. december 31. közötti időszakra, s e két időszakra meghatározott adóalap után két különböző módon kell meghatározni – majd összesíteni – a számított adót, amelynek az – előírt feltételekre figyelemmel érvényesíthető – adókedvezményekkel csökkentett összege lesz a 2010. adóévre fizetendő társasági adó.

A naptári évtől eltérő üzleti évet – saját döntése alapján – a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata, e leányvállalat leányvállalata, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet választhat, az Szt. 11. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével is. Ezen adózóknak – többek között – a társaságiadó-kötelezettségüket az adóévük első napján hatályos szabályok szerint kell teljesíteni az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 6. számú mellékletében foglalt előírások alapján.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetén az új szabályok alkalmazása – természetesen először 2010-ben kezdődő adóéve vonatkozásában – a Módtv. hatálybalépésének napjához kötődik, azaz

• ha az adóév a Módtv. hatálybalépése előtt – akár a 2010. július 1-2010. augusztus 15. közötti bármely napon – kezdődött, akkor még a régi szabályokat kell alkalmazni, vagyis az adóév egészére az adóév első napján hatályos Tao-tv. szerinti szabályok az irányadóak (az 50 millió forintot meg nem haladó adóalapra alkalmazható 10 százalékos adófizetésre jogosultság feltételei, a lekötött tartalékképzés, az adómegtakarítás felhasználása stb. tekintetében, vagy az adóév egészére meghatározott adóalapra 19 százalékkal lehet számítani az adót);
• ha az adóév a Módtv. hatálybalépése napján vagy azt követően kezdődött, akkor már a Tao-tv. Módtv.-vel módosított új szabályait, a Tao-törvénynek az adózó adóéve első napján hatályos 19. §-a szerinti szabályait kell alkalmazni – a 29/K. § szerinti átmeneti rendelkezések figyelmen kívül hagyásával -, azaz a számított adót – bármely feltétel nélkül – az adóév egészére meghatározott adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az efeletti részre 19 százalékkal kell meghatározni.

Ácsné Molnár Judit cikke, számítási példákkal és magyarázatokkal illusztrálva teljes terjedelemben az Adó szaklap 2010/12-13. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2010/12-13. szám

---