Árfolyam az áfában (XXI. rész)
A cikksorozat záró részei az egyablakos rendszer választása esetén alkalmazandó árfolyammal foglalkoznak.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvénynek (Módtv.) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) egyes rendelkezéseit érintő módosításai – a kihirdetését követő 3. napon – 2010. augusztus 16-án léptek hatályba, így az új szabályok év közbeni bevezetése miatt külön előírások alkalmazandók a 2010. adóévi társasági adókötelezettség meghatározására. Az Adó szaklap 2010/12-13. számában foglalkozik az új szabályokkal.
Az új szabályok lényege a sávos adófizetés 10 százalékos értékhatárának felemelése, azaz a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére – a korábbi 50 millió forint tízszereséig – 10 százalék, ez efeletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke, amelynek alkalmazása nincs semmilyen feltételhez kötve.
Figyelemmel azonban az év közbeni hatálybalépésre a külön előírások – a Tao-tv. 29/K §-ával beiktatott rendelkezések – alapján a 2010. adóévi adóalapot az első és a második félévi időszakra eső naptári napok alapján arányosan meg kell osztani. E két időszak szerinti adóalapra eltérő szabályok szerint kell az adót megállapítani, azzal, hogy az első félévi időszak szerinti adóalapra eső adó megállapításának módszerét (a sávos vagy a nem sávos adószámítást) az adózó megválaszthatja; így
Az adóalapnak az első és a második félévre a naptári napok arányában történő megosztását és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket – a Tao-tv. 29/K § (9) bekezdése alapján – a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt álló adózó kivételével – kell a 2010. adóévi adókötelezettségre alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a fentiek szerinti arányos adóalap-megosztás csak a naptári évvel azonos üzleti év szerint működő adózók esetében merülhet fel, ide nem értve – mint arról a törvényhely külön rendelkezik – a végelszámolás alatt álló adózók üzleti éveit.
A naptári év szerint működő adózónak a 2010. adóévi adóalapját meg kell osztani az adóév naptári napjai alapján a 2010. január 1-2010. június 30. és 2010. július 1-2010. december 31. közötti időszakra, s e két időszakra meghatározott adóalap után két különböző módon kell meghatározni – majd összesíteni – a számított adót, amelynek az – előírt feltételekre figyelemmel érvényesíthető – adókedvezményekkel csökkentett összege lesz a 2010. adóévre fizetendő társasági adó.
A naptári évtől eltérő üzleti évet – saját döntése alapján – a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata, e leányvállalat leányvállalata, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet választhat, az Szt. 11. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével is. Ezen adózóknak – többek között – a társaságiadó-kötelezettségüket az adóévük első napján hatályos szabályok szerint kell teljesíteni az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 6. számú mellékletében foglalt előírások alapján.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetén az új szabályok alkalmazása – természetesen először 2010-ben kezdődő adóéve vonatkozásában – a Módtv. hatálybalépésének napjához kötődik, azaz
Ácsné Molnár Judit cikke, számítási példákkal és magyarázatokkal illusztrálva teljes terjedelemben az Adó szaklap 2010/12-13. számában olvasható.
Forrás: Adó szaklap 2010/12-13. szám
A cikksorozat záró részei az egyablakos rendszer választása esetén alkalmazandó árfolyammal foglalkoznak.
Hogyan is működik a Meta-learning, és milyen előnyökkel jár a hagyományos gépi tanulási modellekkel szemben? Cikksorozatunkban bemutatjuk egy Meta-learningen alapuló gyakorlati kísérleten keresztül, melynek alapját adózási joggyakorlaton alapuló dokumentumok képezték.
Limitált gyártású cipők kereskedőit ellenőrizték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, akik ennek során több millió forint értékben adószám nélküli értékesítéseket fedtek fel.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!