Teljes körű lakossági hitelnyilvántartás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalati ügyfelek esetében működő rendszerhez hasonlóan a magánszemélyek teljes, azaz mind a negatív, mind pedig a pozitív hiteladatok is belekerülhetnek az úgynevezett Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) a parlament előtt lévő törvényjavaslat értelmében.

A Központi Hitelinformációs Rendszer alapvető feladata, hogy a hitelbírálat során hatékony segítséget nyújtson a hitelező intézményeknek ahhoz, hogy minél alaposabban megismerhessék leendő adósuk fizetőkészségét és fizetőképességét, és az ezeket tükröző adatokról (adósságállomány nagysága, szerkezete) lehetőleg a hitelkérelmezőtől független, megbízható információkat nyújtson. A jelenleg az adós hiteltörténetére vonatkozó teljes körű nyilvántartás csak a vállalkozások esetében érvényesül, míg a lakossági hiteladatok esetében csak az ún. negatív listás adatkezelés – közismert néven BAR lista – működik.

A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás létrehozására azért van szükség, mert egyre erőteljesebben növekszik a lakosság eladósodása, jelentősen nő azoknak a hitelfelvételek száma, amelyekkel a hitelfelvevők a napi igényeiket igyekeznek akár teljesíthetetlen feltételek vállalása mellett is kielégíteni, de gyakran előfordul az is, hogy az adósságspirálba kerülő adós próbálja a hiteleit átütemezni, kiváltani.

A jövő év első felében bevezetendő teljes listás rendszerben (THL) a lakossági ügyfél minden érvényben lévő hitelszerződésével, valamint az azokhoz kapcsolódó negatív eseményekkel együtt szerepelne. Az adatokból megállapíthatóvá válik, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért hitel törlesztési időszakában. Így a reálisan várható jövedelmével, figyelembe véve életviteli költségeit és a prognosztizálható makrogazdasági hatásokat is, megállapítható, hogy ez az újabb hitelkérelem teljesíthető-e, vagy ezzel ellenkezőleg, az ügyfelet az újabb kötelezettség vállalása nagy biztonsággal megállapíthatóan már fizetésképtelenné tenné. A teljes listán is szereplő negatív eseményekből kiderülnek az eddigi törlesztési problémák, értékelhető a korábbi fizetési képesség és hajlandóság. Ennek alapján a bankok pontosabban és gyorsabban képesek kiszűrni a nem hitelképtelen adósokat.

A TLH jótékony hatás is gyakorolna a lakossági ügyfelek helyzetére, mivel a negatív listán (BAR listán) szereplők egy része – a róluk, a teljes listán megjelenő pozitív információk hatására – ismét hitelezhetővé válhatnának, míg a negatív listán nem szereplők, mégis az eladósodással fenyegetett ügyfelek egy része kikerülhetne a hitelezhető kategóriából. Így a rendszer igazságosabbá, méltányosabbá válhat – olvasható a tervezethez fűzött indokolásban.

---