Teljes körűvé vált a járulékfizetés

Szerző: Adó Online
Dátum: 2006. január 1.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

December 11-én fogadta el a parlament a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvényt, amely viszonylag nagy terjedelemben érinti az államháztartásról szóló törvény szabályait, emellett azonban számos adózással kapcsolatos rendelkezés tekintetében is változásokat hoz.

Módosítja a kulturális járulék alapjának meghatározására vonatkozó rendelkezéseket, a bevallást és a befizetést pedig az általános adóbevallási gyakorisághoz igazítja a törvény. A módosítás megszünteti a járulékalap megállapításával kapcsolatos félreértést, amikor egyértelművé teszi, hogy, csak az adózó által előállított járulékköteles termék előállításával vagy nyújtott szolgáltatás teljesítésével szorosan összefüggő, ahhoz kapcsolódó járulékköteles termékbeszerzések és szolgáltatások beszerzési árával csökkenthető a járulékalap.

A környezetvédelmi törvény módosítása körében rögzíti, hogy az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet folytatónak tárgyév február 28-ig éves felügyeleti díjat kell fizetnie. Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.

A társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvényt érintő változás a foglalkoztatót és az egyéni vállalkozót terhelő, 13 százalékos mértékű korkedvezmény-biztosítási járulék bevezetése. Az új járulékot a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó esetében kell megfizetni. Jó hír, hogy a kötelezettséget a 2007-es évben a költségvetés teljes egészében átvállalja. Ezt követően az állami támogatás évente 25 százalékkal csökken, így 2008-ban a járulék egynegyedét, 2009-ben a felét, 2010-ben pedig a háromnegyedét kell majd ténylegesen befizetni. 2011-től 100 százalékossá válik a járulékkötelezettség. További szigorítás, hogy a nyugdíj mellett munkát vállaló személyek a járulékalapot képező jövedelmük (munkabér, vállalkozói kivét) után márciustól 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. Érdekesség, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagoknak is 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetniük, tagdíjat azonban nem.

Áprilistól a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az eltartott közeli hozzátartozók ugyancsak áprilistól válnak kötelessé a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, mivel megszűnik a biztosítottnak minősülő családtag jogán járó természetbeni ellátások ingyenessége. A járulékfizetést a kötelezett helyett bármely más személy vagy szerv is teljesítheti, pl. az eltartott nagykorú közeli hozzátartozó helyett akár maga az eltartó.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása értelmében a keresőképtelen személyt a biztosítási jogviszony megszűnését követően megillető ún. passzív táppénz folyósításának maximális időtartama a jelenlegi 90 napról 2007. márciusától 45 napra csökken, melyet méltányosságból legfeljebb 45 nappal lehet meghosszabbítani. Akinek a biztosítása megszűnt, márciustól szintén csak a jogviszony megszűnését követő 45 napig vehet igénybe ingyenes egészségügyi szolgáltatást. Ellenben, ha a biztosítást megalapozó jogviszony (pl. munkaviszony) ennél rövidebb időtartamú, akkor a biztosítás is csak annak megfelelő időtartammal hosszabbodik meg.


Kapcsolódó cikkek:


Adóalapképzés a bizományosi konstrukció esetén
2019. május 23.

A bizományosi konstrukcióban két viszonylatot különböztetünk meg, a megbízó és a bizományos, valamint a bizományos és harmadik személy közti ügyletet, amelyek összefüggenek egymással. A megbízás irányulhat valamely termék(ek) eladására, illetve beszerzésére. Eladási bizomány esetén a teljesítési időpontnak mindkét viszonylatban meg kell egyeznie, vételi bizománynál ennek nem kellene megegyeznie, azonban az adókockázat minimalizálása érdekében célszerű ezt is egy időpontra hozni.

Áfacsökkentésről beszélt Varga Mihály
2019. május 22.

Áfacsökkentésről beszélt Varga Mihály

Vizsgálják a kedvezményes áfa lehetőségét, "ahol mód van rá" és szeretné, hogy hosszú távon az áfa kulcsa általánosan is csökkenjen. Konkrét ígéretet a miniszter nem tett.

PM: harmadával nőtt az e-SZJA rendszert használók száma
2019. május 22.

Csaknem 30 százalékkal nőtt az e-SZJA rendszert használók száma, az idén 1,5 millióan, tavaly 1,1 millióan nyújtották be határidőre a rendszeren keresztül a személyi jövedelemadó (szja) bevallásukat - ismertette Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára.

Az IFRS-ek szerinti társasági adózás 2018-as aktualitásai
2019. május 22.

A 2018-as tavaszi adócsomag az IFRS-ek szerinti adózókra vonatkozóan is tartalmaz változásokat. Bevezették a komponensek szerinti adózási értékcsökkenést és a nulla értékű eszközök értékcsökkenésének folytatását. Az IFRS 9 kapcsán új módosító tételt kell alkalmazni, és eltöröltek egy áttérési adatszolgáltatási kötelezettséget. Az Adó szaklap írása.