Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A két gyerekes családok esetén, ha a visegrádi országok átlagkeresetével (500 euró) számolunk, meglepő eredményt kapunk. A szlovákok feleannyi adót fizetnek mint mi. A lengyelek viszont még többet fizetnek. Ezer euróval számolva azonban már az utolsó helyen állunk.
A visegrádi országok között jelentős eltérések tapasztalhatók az adóterhek tekintetében – derül ki a Deloitte által készített táblázatból. A négy ország havi átlagkeresetét (500 euró), illetve annak kétszeresét (1000 euró) vizsgálták a 2007-ben érvényes adójogszabályok figyelembevételével, egy kétgyerekes család esetén.
Hiába a hasonló társadalombiztosítási járulékterhek, jól látszik, az adórendszerek különbözősége miatt nagyok az eltérések. Szlovákiában például majdnem feleannyit (15 százalékot) kell adózni az átlagjövedelem után, mint hazánkban (28 százalékot). Ez ötszáz eurónál 72 eurót jelent a szlovákoknál, és és 138-at Magyarországon. Ebben az esetben csak a lengyelek fizetnek több adót nálunk, 147 eurót, azaz 30 százalékot.
Hazánkban a járulékterhek tavaly ősszel, és idén januárban is nőttek. Ha az átlagjövedelem dupláját keresi a két gyermekes családfő, Magyarországon jár a legrosszabbul. A keresetének 47 százaléka megy el adóterhek formájában (ezer eurónál ez 428 eurót jelent). Ekkor még a lengyelek is jóval több pénzt kapnak, mint mi, konkrétan 111 euróval, azaz 11 százalékkal többet.
Forrás: Index
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
