Terítéken a vagyonosodás – tanácsok APEH-vizsgálat esetére

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eddig több mint négyezer vagyonosodási vizsgálatot kezdett meg az adóhatóság. A revizorok elsősorban a nagy összegű tagi kölcsönt nyújtóknál kopogtatnak.

Már országosan több mint négyezer vagyongyarapodási vizsgálatot indított el az adóhivatal 2007. február 23-ig az idei évre beharangozott tízezerből – tudtuk meg az APEH sajtóosztályától. Az ellenőrzések alanyait nem véletlenszerűen, hanem célzottan választják ki. Ennek során összevetik a magánszemélyek bevételeit és kiadásait. Kockázatosnak minősülnek azok az adózók, akiknek a kiadásai jelentősen meghaladják a bevételeiket.

Az adóhatóságnak általában a nagy összegű tagi kölcsön vagy a törzstőke szúr szemet. Sokakat érhet azért meglepetés, mert azt sem tudják, hogy tagi kölcsön nyújtottak a vállalkozásuknak – állítja Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke. A könyvelők ugyanis általában ezzel a módszerrel „egyenlítik ki” a vállalkozások negatív mérlegét.

Egyből szemet szúr az adóhatóságnak, ha a kölcsön a tagokkal szembeni kötelezettségeket tartalmazó rubrikában szerepel. A könyvelők ezeket az adatokat az „egyéb kötelezettségekre” vonatkozó sorban is feltüntethetnék, ami kevésbé lenne feltűnő – magyarázta Vadász.

A vizsgálatra kiválasztott magánszemélyeknek nem árt egy-két hasznos tanácsot megfogadniuk, és előre felkészülniük az ellenőrzésre. Először is érdemes otthon áttekinteniük a pénzügyi helyzetüket. A vagyonosodási vizsgálat általában egy kérdőív kitöltésével kezdődik, melyben az életvitellel kapcsolatos kérdésekre kell választ adni (lásd keretes írásunkat). Már ehhez érdemes adószakértő segítségét kérni. Ezt követi a revizor előtti első beszámoló, amelyre ügyvédet vagy adószakértőt is lehet vinni. Sőt, célszerűbb, ha a szakemberek helyettesítik is az adózót. Majd az adózónak nyilatkozatot kell tennie vagyonának eredetéről, az állításokat pedig hiteles bizonylatokkal kell igazolni.

Nyilatkozni kell az ingó és ingatlan értékesítéseiből, az öröklésből vagy ajándékozásból, valamint a tőkebefektetésekből származó jövedelemről, illetve a jelentősebb értékű ingó és ingatlan beszerzésekről, tőkebefektetésekről és az életvitelre fordított kiadásokról is. Számot kell adni emellett a baráti, családi kölcsönről és azok összegéről is. Fontos tudni, hogy ha valaki erre hivatkozik, akkor az adóhatóság azt is ellenőrizheti, hogy a kölcsönt nyújtónak valóban volt-e lehetősége az adott összeget odaadni. Az sem lehet megoldás, ha valaki külföldi ismerőst jelöl meg kölcsönnyújtóként, mivel ekkor az APEH az adott ország adóhatóságától kérhet információkat.

A baráti kölcsönök után nem kell adót fizetni, ha azt vissza kell adni – mondta el kérdésünkre Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete fővárosi szervezetének elnöke. De ha azt nem kell visszafizetni, akkor jövedelemnek minősül, vagyis adózni kell után. Más eset azonban, ha az összeg a családtól érkezik, az ugyanis vagyonközösségnek számít. Így például a szülőktől kapott pénz nem adóköteles bevétel.

Forrás: Világgazdaság

---