Tételes áfa-bevallás: hogy kell számlát módosítani, érvényteleníteni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tételes összesítő jelentés megváltoztatja a számlák módosításának, érvénytelenítésének módját: az Áfa-kalauz hamarosan megjelenő számából készített előzetesünkből most megtudhatja, pontosan miként. Tételes összesítő jelentést legkorábban a havi áfabevallást benyújtóknak kell készíteniük február 20-ig. A tételes áfa összesítő jelentésről szóló sorozatunk harmadik része.


Tételes összesítő jelentést legkorábban a havi áfabevallást benyújtóknak kell készíteniük február 20-ig. Az Áfa-kalauz hamarosan megjelenő számában a nyilatkozattételi kötelezettséggel kapcsolatos összes gyakorlati kérdésre választ talál. A cikk első részét itt, második részét pedig itt olvashatja.

5. Módosító bizonylatok

A számla módosítása esetén, ha az eredeti számlában áthárított áfa

  • elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot, vagy
  • a módosítás eredményeként érte el, haladta meg a 2 millió forintot,

akkor a módosító számla adatairól is adatot kell közölni a bevallásban az eladó (számlakibocsátó) adóalanynak és a vevő (számlabefogadó) adóalanynak is. (Ez utóbbinak értelemszerűen abban az esetben, ha beszerzése áfáját levonható adóként elszámolta.)

A számlamódosításról szóló nyilatkozatban szerepeltetni kell

  • az eredeti számla adatait (adószám, számla sorszáma, teljesítési időpontja, az adó alapja és az áthárított adó összege), valamint
  • a módosító számla sorszámát és a módosítás számszaki hatását (az adóalap és az áthárított áfa tekintetében).

A módosító számláról szóló nyilatkozatot abban a bevallásban kell szerepeltetni, amelyikben annak az adó alapjára és/vagy az adó összegére gyakorolt hatását el kell számolni.

A 2013-as áfaváltozások és ezek gyakorlati alkalmazása

A CompLex kiadó Rodin felnőttképzési üzletágának konferenciáján különös figyelmet fordítanak két témára: a pénzforgalmi áfára és a belföldi összesítő jelentésre. A szervezők célja az elmélet bemutatása mellett a gyakorlati kérdések megvitatása és a sok változás kapcsán felmerülő bizonytalanság eloszlatása.

A konferenciát február 26-án tartják, további részleteket itt talál.

5.1. A módosító számlát kibocsátó adóalany eljárása

Ha a teljesítésről kibocsátott számla módosítása eredményeként az adóalany fizetendő adója növekszik, akkor a módosítás számszaki hatását az adóalanynak az eredeti – teljesítés időpontja szerinti – időszakról benyújtott bevallásában kell elszámolni; ha ez bevallással lezárt időszak, akkor a benyújtott bevallás önellenőrzésével végezhető el az elszámolás.

Példák

1. Az adóalany egy 2013. január 16-án teljesített ügyletről másik adóalany részére kibocsátott egy 2 millió forint áfatartalmú számlát. A számlát módosítja május hónapban, mely módosítás eredményeként a fizetendő adó 1 millió forinttal növekszik. Az adóalanynak az eredeti számláról adatot kellett közölni a januárról február 20-ig benyújtott bevallásban. A módosító bizonylat miatt – tekintettel a fizetendő adó növekedésére – a január hónapról benyújtott bevallást önellenőrizni kell, és ezen önellenőrzés keretében kell a módosító bizonylatra vonatkozó adatokat az eredeti bizonylat adataival együtt a 1365M-01-K lapon feltüntetni.

2. Ha az előző példabeli adóalany a módosító számát is kibocsátja még január hónapban vagy február elején a januári hónapról benyújtandó bevallás beadása előtt, akkor a módosítás hatását nem kell önellenőrzéssel elvégeznie, hanem a január hónapról benyújtott bevallásában elszámolja a tényleges 3 milliós fizetendő áfát, az összesítő jelentésben pedig szerepelteti az eredeti számlát a 1365M-01 lapon, a módosító bizonylattal kapcsolatos adatokat az eredeti bizonylat adatait is feltüntetve pedig a 1365M-01-K lapon.

3. Az adóalany egy 2013. január 16-án teljesített ügyletéről kibocsátott számlában 1,5 millió áthárított áfát szerepeltet, mely számláról nem kellett az összesítő jelentésben adatot közölni. A számla májusban kibocsátott módosítása eredményeként az áthárított áfa 2,5 millió forint lesz. A módosításról adatot kell közölni az adóalanynak a januári bevallás önellenőrzése során (amelyben a fizetendő adónövekedést is elszámolja). A 1365M lap 01-K lapján kell az eredeti számla adatait feltüntetni – akkor is, ha az az eredeti bevallásban és az önellenőrzés során sem szerepel a 1365M 01 lapon –, valamint a módosító bizonylat sorszámát és összegszerű hatását.

Ismeretes, hogy az adóalany a számla módosítására választhatja azt a megoldást, hogy az eredeti számlát egy darab okiratot kibocsátva módosítja – amely, ha az Áfa tv. 170. §-ában foglalt adatokat tartalmazza – számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősül. Alkalmazhatja azonban azt a megoldást is, hogy az eredeti számlát sztornózza, majd kibocsát egy új végleges (jó) adatokat tartalmazó számlát. Fontos, hogy a számlamódosításra alkalmazott technikai megoldás nem befolyásolja, hogy a módosítás összegszerű hatását és az adatszolgáltatást melyik időszakban kell elszámolni, illetve teljesíteni. A számlamódosítás hatásának elszámolása a módosítás tartalma alapján határozandó meg.

4. Az előző példabeli adóalany a számlakorrekciót májusban úgy végzi el, hogy a januárban kibocsátott számlát sztornírozza, és kibocsát egy új, már 3 millió forint áthárított áfát tartalmazó számlát. Ezen adminisztrációs megoldás is tartalmában számlamódosítás, melynek eredményeként a januári fizetendő áfa 1 millió forinttal nőtt, ezért azt a januári bevallás önellenőrzésével kell elszámolni. (A bizonylatolás során ez esetben is meg kell felelni az Áfa tv. 170. §-ában foglalt azon követelménynek, hogy a módosító bizonylaton – ez esetben a sztornószámlán és az új számlán is – szerepelni kell az eredeti módosított számla azonosításához szükséges adatoknak.) Az összesítő jelentésben a 1365M-01-K lapon szerepeltetni kell az eredeti számla adatait, majd a sztornószámla (mint korrekciós bizonylat) sorszámát, valamint az adóalapra és adóra gyakorolt hatását mínusz előjellel, továbbá az új számla (mit korrekciós bizonylat) sorszámát, az adóalapra és az adó összegére gyakorolt összegszerű hatását. (A példában: eredeti adóalap és 2 millió áfaösszeg; a következő sorban a sztornószámla sorszáma, az adóalap és 2 millió áfa mínusz előjellel; majd az új számla sorszáma, az adóalap és 3 millió áfa plusz előjellel.)

A módosító bizonylatot kibocsátó adóalany az adó alapjának és/vagy az adó összegének csökkenését eredményező módosítás hatását, ha a módosítás oka az Áfa tv. 77–78.§-aiban szabályozott körbe tartozik, a módosító bizonylat jogosult részére történő átadása időszakában számolhatja el.

Példa

1. Az adóalany a január 19-ei teljesítési időpontú ügyletéről kibocsátott 2 millió forint áfatartalmú számlát utólagos árengedmény miatt áprilisban módosítja (mely módosító bizonylatot áprilisban átadja a vevőnek), mely módosítás eredményeként az adó alapja és az adó összege 20%-kal csökken, így az áthárított adó 1,6 millió forint. A módosítás összegszerű hatását az április hónapról benyújtott bevallásban számolhatja el az adóalany, és az összesítő jelentésben is ekkor szerepelteti az adatokat (az eredeti bizonylat adatait, valamint a módosító bizonylat sorszámát és az adóalapra, adóösszegre gyakorolt eredményét).

5.2. A módosító okiratot befogadó eljárása

A módosító okiratot befogadó adóalany az Áfa tv. 132. § (1)–(4) bekezdésében foglaltak alapján jár el. E szerint, ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben utóbb változás következik be, az eredetileg levonható adó összegét érintő különbözet főszabály szerint abban az elszámolási időszakban számolandó el, amelyikben a különbözet alapjául szolgáló okirat (esetünkben az eladó által kibocsátott módosító számla) az adóalany rendelkezésére áll.

Példa

  1. Az adóalany a 2013. március 6-ai beszerzéséről szóló számla alapján március hónapról benyújtott bevallásában levonható adót érvényesített, és a 2 millió forint áfatartalmú számla adatairól is nyilatkozott. A számlát a kibocsátó júniusban módosítja és átadja a vevő részére. A módosítás eredményeként a levonható adó összege 300 ezer forinttal csökkent (a módosításról az eladó egy módosító okiratot bocsátott ki). A vevő a június hónapról beadott bevallásban számolja el a módosítás levonható adóra gyakorolt hatását, a 300 ezer forintot mint fizetendő adót növelő tételt, az Áfa tv. 132. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A módosító bizonylatra vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget is a júniusról beadott bevallásban kell közölni, a 1365M-01-K lapon feltüntetve az eredeti bizonylat adatait, valamint a módosító bizonylat sorszámát és összegszerű hatását (–) előjellel.
  2. Ha az előző példabeli esetben a számlakorrekció ellenkező irányú, azaz az áthárított adó és így a vevőnél az előzetesen felszámított adó növekszik 300 ezer forinttal, a vevő akkor is a módosító számla kézhezvételének időszakában számolhatja el a különbözetet úgy, mint az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételt. A módosító számla adatait is ebben az időszakban közli, a 1365M-01-K lapon feltüntetve az eredeti bizonylat adatait és a módosító számla sorszámát, összegszerű hatását (+) előjellel.
  3. A módosító bizonylatok összegszerű hatását az összevont nyilatkozattételi kötelezettség feltétele (azaz a 2 millió forintot elérő vagy meghaladó levonható áfaösszeg) vizsgálata során figyelembe kell venni. Ha ezt a módosító bizonylatot a tételes adatok között szerepeltetni kell, akkor az összevont értékhatár számításánál figyelembe kell venni, de az összevont adat közlésére szolgáló sorban az adatot nem kell szerepeltetni.

6. A számla érvénytelenítése

Ha az adóalany a kibocsátott számlát érvényteleníti, akkor a kibocsátó adóalanynak és az érvénytelenítő okiratot befogadó adóalanynak is nyilatkozni kell, ha az érvénytelenített (eredeti) számlában áthárított áfa összege elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot. A nyilatkozatban az eredeti számla adatait (adószám, teljesítési időpont, adóalap, adó összege) kell feltüntetni, valamint az érvénytelenítő okirat sorszámát. Ez esetben az összegszerű hatás feltüntetése nem kötelező, de célszerű. [Az összegszerű hatás ez esetben az eredeti adóalap és adóösszeg megismétlését jelenti (–) előjellel.]

Egyebekben a számla érvénytelenítésére is vonatkoznak a számla módosítása során az 5. pont alatt a fizetendő (a vevőnél a levonható) adó csökkenésére vonatkozóan ismertetettek.

7. Milyen teljesítési időpontú számlák módosításairól, érvénytelenítéséről kell adatot közölni?

Előfordul, hogy az adóalany 2013-ban bocsát ki és/vagy fogad be olyan módosító számlát, amely 2013. január 1-je előtti ügyletről szóló számlát módosít. Felmerül a kérdés, hogy ezen módosító okiratokat kell-e az összesítő jelentésben szerepeltetni?

A rendező elv az, hogy az adóalanynak

  • kibocsátói minőségében olyan módosító bizonylatról kell adatot közölni, amelynek az eredeti bizonylatáról is kellett vagy kellett volna adatszolgáltatást teljesíteni, azaz az olyan ügylet(ek)ről kibocsátott számlák módosításairól, amely után a fizetendő adót 2013. január 1-jén vagy azt követően kell megállapítani. Ebből következően az olyan ügyletekről szóló számla módosításait nem kell a jelentésben közölni, amelynek az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja 2013. január 1-je előtt volt.
  • vevői minőségében olyan befogadott módosító bizonylatról kell adatot közölni, amely esetben az eredeti számlára 2013. január 1-jét követő időszakban számolt el levonható adót. Ha a befogadott módosító számla olyan ügyletet érint, amelynek a beszerzési árában szereplő áthárított áfa tekintetében 2013. január 1-je előtt keletkezett levonási jog, és azzal élt is az adóalany a 2013. január 1-je előtti időszakban, akkor az ilyen ügyletről szóló számlát módosító okiratot nem kell az összesítő jelentésben szerepeltetni akkor sem, ha azt az idén bocsátják ki, és/vagy kapja meg a vevő adóalany.

Sike Olga cikke teljes terjedelmében az Áfa-kalauz 2013/2-es számában lesz olvasható.


Kapcsolódó cikkek