Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Négy helyi és egy központi adót válthat ki az egységes értékalapú ingatlanadó, amelynek bevezetésére 2009-től kerülhet sor – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter egy reggeli televíziós műsorban. Nem megy mindenkihez értékbecslő, mert az drága lenne. Ha a kormány bukja a népszavazást, adóemelés lehet.
Az egységes értékalapú ingatlanadó igazságosabb és kevesebb ellentmondással jár – mondta Veres János a Nap-kelte című műsorban. Jelenleg az önkormányzatok négy helyi adót vetnek ki: kommunális-, építmény-, telek- és ingatlanforgalmi adót, a luxusadót pedig központi adóként kell fizetni. Mivel a felkészüléshez időre van szükség, az ingatlanadót 2009-től lehet bevezetni és kiválthatja az előbbiekben felsorolt adókat, amelyek összesen 65 milliárd forintos bevételt jelentenek – magyarázta a pénzügyminiszter.
Arra a kérdésre, hogyha valamennyi ingatlant egyenként értékbecsléssel kellene felmérni, a miniszter azt válaszolta, az „”olyan horribilis összeget jelentene, amely igencsak megdrágítaná az adóbeszedést””. Hozzáfűzte azt is, hogy egyes európai országokban a tulajdonosok maguk határozzák meg ingatlanuk értékét, s van olyan ország is, ahol ennek alapján az államnak elővásárlási joga van.
Az adó mértékének kérdésére Veres János, a már korábban is elmondottakat ismételte: az ingatlan értékének 0-2 százalék közötti mértékéről lehet szó. Egy másik kérdésre azt felelte, hogy felmerült olyan gondolat is, hogy az ingatlanadó ne helyi adóként kerüljön bevezetésre, hanem központi adóként. Ezt a javaslatot az indokolja, hogy az önkormányzatok jelenleg másként kezelik a helyi lakosokat, mint az üdülővel rendelkezőket, akik másutt laknak és, ha központi adóvá válik az ingatlanadó, akkor ez a fajta megkülönböztetés lehetetlenné válik.
A műsorban szóba került a népszavazás is, amely hozhat olyan eredményt, hogy a bevezetett vizitdíjat, kórházi napidíjat, illetve tandíjat a népszavazás döntése alapján nem kell fizetni. Veres János hangsúlyozta, hogyha ezek a bevételek kiesnek a költségvetésből, akkor kétféle lehetőség kínálkozik: vagy az oktatásban és az egészségügyben a kiadásokat kell csökkenteni, ami a szolgáltatások színvonalára hat, vagy adókat kell emelni annak érdekében, hogy a konvergenciaprogramban a Magyarország által vállalt GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiányt tartani tudjuk.
Forrás: PrivátBankár
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
