Titkos bankszámlainformációk sms-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több magyar pénzintézetnél is előfordul, hogy ügyfeleik számlatranzakcióit gyanútlan magánszemélyeknek küldik el mobilüzenetben. Márpedig az ügyfelek vagyoni helyzetére vonatkozó adatok – mint például a számlaegyenleg – banktitoknak minősülnek – írja a Népszava.

A Népszava információi szerint több ember kap olyan üzeneteket, melyben idegen személyek bankszámla adatai vannak. Ez attól függően, hogy melyik pénzintézetről van szó, jelentheti azt, hogy az SMS-ben szerepel a számlaszám egy része, az ATM helye és az átutalások ideje valamint értéke, de olyannal is találkozhatunk, amiben a számla tulajdonosának neve és egyenlege is látható.

Több banknál is tapasztalták magánszemélyek ezt a problémát. Például az OTP Bank az üzenetében a kifizetések és jóváírások módját és összegét adja meg, a K&H Bank pedig mobilinfó értesítőjében az adott ügyfél nevét és felhasználható pénzét küldi el. Minden adat, ami ezekben az üzenetekben található banktitoknak minősül. A pénzintézetek ebben az esetben felelősségre vonhatók, erősítette meg lapunknak az egyik ügyvédi iroda. Ugyanis a jogszabályban szerepel, hogy a bank nem adhat ki információkat az ügyfelei vagyoni helyzetéről és köteles azt bizalmasan kezelni. Fontosabb viszont az a tény, hogy a partnereket hatalmas kár érheti, ha ezek az adatok, olyan illetéktelen emberek kezébe kerülnek, akik vissza tudnak élni a helyzettel.

A hibát az okozhatja, hogy milliónyi telefonszám vándorol egyik embertől a másikhoz anélkül, hogy a változásokat nyomon követnék a pénzintézetek. Ezen kívül az informatikai szakemberek nem ellenőrzik és frissítik teljes körűen a hatalmas adatbázisokat, ezért így gondatlanságról is beszélhetünk a törvényszegésen kívül.

Kérdésünkre, miként fordulhatnak elő ilyen esetek, az OTP Bank kommunikációs osztályán a következőt válaszolták: sajnálatos módon elenyésző esetben előfordulhat, hogy az ügyfelek új telefonszámot kapnak és erről nem tájékoztatják a velük szerződéses kapcsolatban lévő hitelintézeteket. Az ügyfelekkel kötött szerződések tartalmazzák a változásbejentési kötelezettséget, emellett az ügyfélnek is elemi érdeke, hogy megkapja az általa vásárolt szolgáltatást. A szerződés része például az ügyfél által megadott mobilszám is és azt nem lehet módosítani az ügyfél jóváhagyása nélkül.

Ugyanakkor az OTP Bank sohasem ad ki banktitkot, mert teljes számlaszám nem szerepel az OTPdirekt sms-eiben, így az új mobilszám tulajdonosa nem tudhatja, hogy kinek küldték az információt, ezért az új tulajdonos visszaélni sem tud azzal, tájékoztatták a Népszavát a kommunikációs osztályon. Azt javasolták: amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a mobiltelefonjára kéretlenül sms-eket kap, célszerű bejelentenie a problémát az üzenet küldőjénél. Az sms küldőjét a telefonszám, illetve általában az üzenet végén feltüntetett aláírás ( az OTP esetében OTPdirekt) alapján lehet azonosítani. Az OTP Bank esetében ez a bejelentés a bankfiókokban és telefonon is megtehető vagy e-mailben is elküldhető. A nyilvántartások alapján a bank megkeresi a szolgáltatásra szerződött ügyfelét és felveszi vele a kapcsolatot telefonon vagy levélben.

A cikk teljes terjedelemben a Népszava Online-on olvasható.

Forrás: Népszava


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.