Tízezer bűncselekményre csapott le tavaly a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági bűncselekmények okozta kár legnagyobb része költségvetési csalásból származik.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által felderített pénzügyi és gazdasági bűncselekmények okozta kár legnagyobb része költségvetési csalásból származik, 2014-ben az e körbe tartozó bűncselekmények elkövetési értéke tette ki az összes elkövetési érték 93,28 százalékát, 138,81 milliárd forintot.

A NAV Bűnügyi Főigazgatósága és az irányítása alatt álló nyomozó szervek 2014-ben 10 048  ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást – tette közzé a NAV a honlapján -, az ezekhez kapcsolódó elkövetési érték 148,81 milliárd forint volt. A büntetőeljárások száma 19,2 százalékkal csökkent, a hozzájuk kapcsolódó elkövetési érték 22,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A tavaly ismertté vált hatáskörös bűncselekmények 40,25 százaléka költségvetési csalás volt, de magas a csődbűncselekmény (8,14 százalék), illetve a számviteli rend megsértésének aránya (5,41 százalék) is.

A költségvetési csalás bűncselekmények száma 5395-ről 4044-re, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésével elkövetetteké 2112-ről 363-ra, a versenytárs utánzásával elkövetetteké pedig 234-ről 9-re mérséklődött.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. 

További információ és megrendelés >>

Az orgazdaság miatt indult eljárások száma 647-ről 538-ra csökkent, míg a számvitel rendjének megsértésével elkövetett bűncselekmények száma 429-ről 544-re nőtt. Az iparjogvédelmi jogok/iparvédelmi jogok megsértése bűncselekmények száma 395-ről 449-re, járulékos cselekményként a közokirat-hamisításoké 647-ről 1181-re emelkedett.

Az elkövetési érték a költségvetési csalásoknál 28 százalékkal (108,43 milliárdról 138,81 milliárd forintra), az orgazdaság esetén 34 százalékkal (2,47 milliárdról 3,31 milliárd forintra), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén 1,59 milliárdról 4,4 milliárd forintra emelkedett.

A költségvetési csalások aránya az összesített elkövetési értéken belül 89,17 százalékról 93,28 százalékra nőtt 2013-hoz képest.

A folyamatban lévő büntetőeljárások során a kárbiztosítás összege (lefoglalás, zár alá vétel, önkéntes megtérítés) 28,81 milliárd forintot tett ki, ami 19,36 százalékos kármegtérülést jelent, míg 2013-ban ez 20,16 százalék – 24,51 milliárd forint – volt derül ki az adóhatóság adataiból.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.