Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány benyújtotta a parlamenthez azt a törvénymódosítást, amely számos ponton újraírná az szja 1+1 százalékáról rendelkező nyilatozat szabályait, a pénz felhasználását. A jövőben a kedvezményezettek nem használhatnák fel az apanázst közadósságaik törlesztésére.
Jövőre már nem kell bajlódnunk azzal, hogy amikor a személyi jövedelemadónk 1-1 százalékát felajánljuk valamelyik civil szervezetnek, illetve az egyik egyháznak vagy kiemelt előirányzatnak, akkor a rendelkező nyilatkozatot borítékba tegyük, a borítékra ráírjuk adóazonosító jelünket és aláírásunkat is odabiggyesszük a borítékra. Januártól ugyanis megszűnik a borítékos rendszer: ezentúl az adóbevallási nyomtatvány része lesz a rendelkező nyilatkozat.
Csupán annyi dolgunk lesz, hogy – mint az adóbevallás többi lapjának kitöltésekor – a fejlécen megadjuk nevünket és adóazonosító jelünket (vagy adószámunkat), majd az eddigihez hasonlóan a rendelkező nyilatkozatot kitöltjük. A két rész perforáció mentén elválasztható lesz egymástól. Amikor az APEH megkapja az adóbevallásunkat és annak egyik lapjaként az adónk 1+1 százalékát célba juttató nyilatkozatot, akkor ez utóbbit egész egyszerűen leválasztja a személyes adatainkat tartalmazó részről és intézi az összeg eljuttatását a kedvezményezettnek.
Az igazat megvallva, egészen pontosan nem szűnik meg a borítékos rendszer, csak jelentősen visszaszorul. Néhány esetben továbbra is használni kell a borítékot. Akkor lesz ez megkerülhetetlen, ha az illető nem az adóbevallásának részeként juttatja el az adóhatósághoz a nyilatkozatot, hanem attól elkülönülten viszi be személyesen az illetékes APEH-igazgatóságra vagy küldi el postán. Akkor is borítékba kell helyezni a rendelkező papírt, ha a magánszemély a munkáltatóját kéri meg az adóbevallás elkészítésével, ekkor pedig a munkahelyről küldik el kis borítékban az 1+1 százalékos cetlit az adóhivatalhoz. És akkor is borítékolhatunk, ha adóhatósági adómegállapítást kérünk – bár ettől azért olyan nagyon nem kell [1]tartanunk.
Forrás: Index
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
