Tömény adófröccsöt kaptunk a nyári szünetre
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyári rendkívüli ülésszak utolsó hetén a parlamentben döntöttek két új adónem, a tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetéséről és a kabinet benyújtotta a munkavédelmi akcióterv járulékcsökkentő és kisvállalkozásbarát javaslatait. Az egészségügybe adóemelésekből vonnának be forrásokat, így jövőre emelkedik a jövedéki adó – és meglepetésként a vállalkozások közötti készpénzfizetést nem 5, hanem 1,5 millió forintban maximálnák.
Új adónemek
Július 9-én döntött a pénzügyi tranzakciós illeték 2013. január 1-i bevezetéséről a Parlament: az eredeti tervekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár is fizethet. Bár a jogalkotók magabiztosak, az Európai Központi Bank vizsgálata és az IMF-EU-hiteltárgyalások még módosíthatják a friss jogszabályt. A részletekről itt olvashat
A biztosítási adóról is szavaztak a képviselők a július 9-i ülésnapon. A 2013-tól élő az új adónem két közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új teher – amelynek alanya a biztosító, az abból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti meg – nem terheli az élet-, valamint a betegségbiztosításokat. Az eredeti tervekkel ellentétben a baleseti adó megmarad. További részletek itt
Már korábban, júniusban elfogadták és júliustól hatályba is lépett a távközlési adó (telefonadó), amelyet a szolgáltatók egy része áthárít a fogyasztókra – ez majd az augusztusban érkező számlákban látszódhat először. Az adónemről további részleteket itt, a jogszabály alkalmazásáról itt talál.
Munkahelyvédelmi akcióterv
A munkahelyek védelme érdekében „soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre” készülünk, megkönnyítve a hazai vállalkozásoknak a foglalkoztatást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök július 2-án napirend előtt az Országgyűlésben, a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervének bemutatásakor.
Az akciótervből egy hét alatt törvényjavaslatok lettek, amelyeket július 10-én nyújtott be a kabinet a Parlamentnek. A tervezett módosítások egy része a munkahelyek megtartását célozza elsősorban járulékkedvezményekkel, másik része pedig a kkv-k működési feltételéin könnyít a pénzforgalmi adózás bevezetésével és a számviteli törvény módosításával. Emellett a kisvállalkozások számára bevezetik a tételes adózást és a kisvállalati adózást, de a tervek szerint megmarad az eva és az ekho, valamint az átalányadózás választásának lehetősége is.
Az Adó Online kibontotta a két törvényjavaslatba csomagolt akciótervet. A járulékcsökkentésről, pénzforgalmi adózásról és számviteli könnyítésekről itt olvashat bővebben.
A kisadózó vállalkozások körébe a törvényjavaslat szerint könnyű lesz bekerülni, és kiesni is viszonylag egyszerű lesz onnan. A 6 milliós bevételi limiten túlszaladó cégek a többlet 40 százalékát fizethetik ki adóként. A nem főállású kisadózó semmiféle társadalombiztosítási jogviszonyt nem szerez. A tételes adózás tervezett szabályairól itt olvashat további részleteket.
A kisvállalati adózást nemcsak létszám-, de éves árbevételi limithez is kötné a kormány: 25 fő és 500 milliónál alacsonyabb árbevétel mellett választható az új adónem. Az adóalap megállapítása nem tűnik egyszerűnek: számos azt csökkentő- és növelő tétel is van. Minden részletet megtudhat a tervezetről itt.
Adóból lesz pénz az egészségügyre
Az munkahelyvédelmi akciótervvel egy napon az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról címmel nyújtott be minisalátatörvény-javaslatot Matolcsy György. A szürke cím kemény jövedékiadó-emelést takar, amiről itt olvashat bővebben.
+1 meglepetés
Még májusban elfogadta a parlament az adósaláta-törvényt, ami évközi és jövő évi adómódosításokat is tartalmaz – ezt az adócsomagot itt és itt boncolgattuk részletesen – , már be is nyújtotta a módosító javaslatot (az egészségügy többletforráshoz juttatását célzó törvényjavaslatba csomagolva). Eszerint 2013-tól a vállalkozások egymás közötti készpénzforgalmát ügyletenként nem 5, hanem 1,5 millió forintban maximálnák. A tervezett módosításnak vélhetően köze van a tranzakciós illetékhez is, hiszen cél a pénzforgalom bankszámlákra terelése és ezzel egyúttal az adóbevétel növelése is.
Azt, hogy milyen egyéb adó-, tb- és munkaügyi változásokra ébredtünk július 1-jén, megtudhatja itt.
