Tételes adózás – itt vannak a részletek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kisadózó vállalkozások körébe könnyű lesz bekerülni, és kiesni is viszonylag egyszerű lesz onnan. A 6 milliós bevételi limiten túlszaladó cégek a többlet 40 százalékát fizethetik ki adóként. A nem főállású kisadózó semmiféle társadalombiztosítási jogviszonyt nem szerez. A kabinet benyújtotta a tételes adózásról szóló jogszabály tervezetét.
Beterjesztette a kormány az Országgyűlésnek a Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló jogszabály tervezett. Cikkünkben a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló részt boncolgatjuk. A kisvállalati adózásról itt olvashat bővebben, a tervezett járulékcsökkentésről pénzforgalmi elszámolásról pedig itt tájékozódhat.
Kisadózó vállalkozások: könnyű bekerülni és kikerülni
Egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt., illetve kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság választhatja a tételes adózást a törvényjavaslat szerint. A tételes adózást a NAV-nak való bejelentést követő hónaptól kezdődik. A törvényjavaslat szerint nem választhatja a tételes adózást az a cég, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két évben jogerősen felfüggesztette.
A tételes adózók köréből viszonylag egyszerűen ki lehet esni. Kizárják e körből a vállalkozást, ha a kisadózó cég terhére a NAV számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg, és az jogerőre emelkedik; ha jogerősen felfüggesztik a vállalkozás adószámát; ha a kisadózónak a naptári negyedév utolsó napján több mint 500 ezer forint végrehajtható tartozása van az adóhivatal felé. A körből kizárt vállalkozás két naptári évig nem választhatja ismételten a kisadózást.
Legalább egy kisadózót be kell jelenteni
A személyesen közreműködő tagokat a kisadózó köteles bejelenteni az adóhatóságnak kisadózóként; a be nem jelentettek csak munkaviszony keretében vehetnek részt a cég tevékenységében. A bejelentéskor nyilatkozni kell a hatóságnak arról, hogy melyik kisadózó főállású, és melyik nem.
Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent – olvasható a jogszabálytervezetben.
Mi jár 50 ezerért?
A főállású kisadózó után havi 50, a nem főállású után havi 25 ezer forintot kell fizetni, minden naptári hónapra mindig a tételes adó egészét, amit a hónap 12. napjáig kell megfizetni az adóhatóságnak. Ha a kisadózó vállalkozás éves bevétele meghaladja a 6 millió forintot, akkor azt egyrészt 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak, másrészt a 6 millió forint feletti összeg 40 százalékos kulccsal adózik – a tételes adó kifizetése mellett. A jogszabálytervezet szerint a naptári évben megszerzett bevételnek kell tekinteni azt a bevételt is, ami az adóalanyiság megszerzése előtt keletkezett.
A kisadó kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót, a társasági adót, a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást – olvasható a törvényjavaslatban, amelyből kiderül: a főállású kisadózó valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot szerez, az ellátások számítási alapja havi 81 300 forint, míg a nem főállású kisadózó semmilyen ellátásra nem szerez jogot.
Bevallani azért kell
A kisadózó vállalkozásnak az adóévet követő január 20-ig nyilatkozatot kell tennie a NAV-nak bevételeiről, amelynek nem része többek között az áthárított áfa és a kapott kölcsön, vagy hitel sem. Ha a cég „túlszaladt” a 6 milliós értékhatáron, akkor az a fölötti rész 40 százalékát szintén január 20-ig kell befizetnie az adóhatóságnak.
A jogszabálytervezet szerint a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, az általa kibocsátott számlára pedig azt írja, hogy „Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla”.
Korábbi közlés szerint a jogszabály-tervezet benyújtása után a kormány konzultációt kezd az érintettekkel, majd várhatóan szeptemberben fogadja el a jogszabályt az Országgűlés.
