Tömény adófröccsöt kaptunk a nyári szünetre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyári rendkívüli ülésszak utolsó hetén a parlamentben döntöttek két új adónem, a tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetéséről és a kabinet benyújtotta a munkavédelmi akcióterv járulékcsökkentő és kisvállalkozásbarát javaslatait. Az egészségügybe adóemelésekből vonnának be forrásokat, így jövőre emelkedik a jövedéki adó – és meglepetésként a vállalkozások közötti készpénzfizetést nem 5, hanem 1,5 millió forintban maximálnák.


Új adónemek

Július 9-én döntött a pénzügyi tranzakciós illeték 2013. január 1-i bevezetéséről a Parlament: az eredeti tervekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár is fizethet. Bár a jogalkotók magabiztosak, az Európai Központi Bank vizsgálata és az IMF-EU-hiteltárgyalások még módosíthatják a friss jogszabályt. A részletekről itt olvashat

A biztosítási adóról is szavaztak a képviselők a július 9-i ülésnapon. A 2013-tól élő az új adónem két közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új teher – amelynek alanya a biztosító, az abból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti meg – nem terheli az élet-, valamint a betegségbiztosításokat. Az eredeti tervekkel ellentétben a baleseti adó megmarad. További részletek itt

Már korábban, júniusban elfogadták és júliustól hatályba is lépett a távközlési adó (telefonadó), amelyet a szolgáltatók egy része áthárít a fogyasztókra – ez majd az augusztusban érkező számlákban látszódhat először. Az adónemről további részleteket itt, a jogszabály alkalmazásáról itt talál.

Munkahelyvédelmi akcióterv

A munkahelyek védelme érdekében „soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre” készülünk, megkönnyítve a hazai vállalkozásoknak a foglalkoztatást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök július 2-án napirend előtt az Országgyűlésben, a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervének bemutatásakor.

Az akciótervből egy hét alatt törvényjavaslatok lettek, amelyeket július 10-én nyújtott be a kabinet a Parlamentnek. A tervezett módosítások egy része a munkahelyek megtartását célozza elsősorban járulékkedvezményekkel, másik része pedig a kkv-k működési feltételéin könnyít a pénzforgalmi adózás bevezetésével és a számviteli törvény módosításával. Emellett a kisvállalkozások számára bevezetik a tételes adózást és a kisvállalati adózást, de a tervek szerint megmarad az eva és az ekho, valamint az átalányadózás választásának lehetősége is.

Az Adó Online kibontotta a két törvényjavaslatba csomagolt akciótervet. A járulékcsökkentésről, pénzforgalmi adózásról és számviteli könnyítésekről itt olvashat bővebben.

A kisadózó vállalkozások körébe a törvényjavaslat szerint könnyű lesz bekerülni, és kiesni is viszonylag egyszerű lesz onnan. A 6 milliós bevételi limiten túlszaladó cégek a többlet 40 százalékát fizethetik ki adóként. A nem főállású kisadózó semmiféle társadalombiztosítási jogviszonyt nem szerez. A tételes adózás tervezett szabályairól itt olvashat további részleteket.

A kisvállalati adózást nemcsak létszám-, de éves árbevételi limithez is kötné a kormány: 25 fő és 500 milliónál alacsonyabb árbevétel mellett választható az új adónem. Az adóalap megállapítása nem tűnik egyszerűnek: számos azt csökkentő- és növelő tétel is van. Minden részletet megtudhat a tervezetről itt.

Adóból lesz pénz az egészségügyre

Az munkahelyvédelmi akciótervvel egy napon az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról címmel nyújtott be minisalátatörvény-javaslatot Matolcsy György. A szürke cím kemény jövedékiadó-emelést takar, amiről itt olvashat bővebben.

+1 meglepetés

Még májusban elfogadta a parlament az adósaláta-törvényt, ami évközi és jövő évi adómódosításokat is tartalmaz – ezt az adócsomagot itt és itt boncolgattuk részletesen – , már be is nyújtotta a módosító javaslatot (az egészségügy többletforráshoz juttatását célzó törvényjavaslatba csomagolva). Eszerint 2013-tól a vállalkozások egymás közötti készpénzforgalmát ügyletenként nem 5, hanem 1,5 millió forintban maximálnák. A tervezett módosításnak vélhetően köze van a tranzakciós illetékhez is, hiszen cél a pénzforgalom bankszámlákra terelése és ezzel egyúttal az adóbevétel növelése is.

Azt, hogy milyen egyéb adó-, tb- és munkaügyi változásokra ébredtünk július 1-jén, megtudhatja itt.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.