Tömény adófröccsöt kaptunk a nyári szünetre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyári rendkívüli ülésszak utolsó hetén a parlamentben döntöttek két új adónem, a tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetéséről és a kabinet benyújtotta a munkavédelmi akcióterv járulékcsökkentő és kisvállalkozásbarát javaslatait. Az egészségügybe adóemelésekből vonnának be forrásokat, így jövőre emelkedik a jövedéki adó – és meglepetésként a vállalkozások közötti készpénzfizetést nem 5, hanem 1,5 millió forintban maximálnák.


Új adónemek

Július 9-én döntött a pénzügyi tranzakciós illeték 2013. január 1-i bevezetéséről a Parlament: az eredeti tervekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár is fizethet. Bár a jogalkotók magabiztosak, az Európai Központi Bank vizsgálata és az IMF-EU-hiteltárgyalások még módosíthatják a friss jogszabályt. A részletekről itt olvashat

A biztosítási adóról is szavaztak a képviselők a július 9-i ülésnapon. A 2013-tól élő az új adónem két közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új teher – amelynek alanya a biztosító, az abból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti meg – nem terheli az élet-, valamint a betegségbiztosításokat. Az eredeti tervekkel ellentétben a baleseti adó megmarad. További részletek itt

Már korábban, júniusban elfogadták és júliustól hatályba is lépett a távközlési adó (telefonadó), amelyet a szolgáltatók egy része áthárít a fogyasztókra – ez majd az augusztusban érkező számlákban látszódhat először. Az adónemről további részleteket itt, a jogszabály alkalmazásáról itt talál.

Munkahelyvédelmi akcióterv

A munkahelyek védelme érdekében „soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre” készülünk, megkönnyítve a hazai vállalkozásoknak a foglalkoztatást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök július 2-án napirend előtt az Országgyűlésben, a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervének bemutatásakor.

Az akciótervből egy hét alatt törvényjavaslatok lettek, amelyeket július 10-én nyújtott be a kabinet a Parlamentnek. A tervezett módosítások egy része a munkahelyek megtartását célozza elsősorban járulékkedvezményekkel, másik része pedig a kkv-k működési feltételéin könnyít a pénzforgalmi adózás bevezetésével és a számviteli törvény módosításával. Emellett a kisvállalkozások számára bevezetik a tételes adózást és a kisvállalati adózást, de a tervek szerint megmarad az eva és az ekho, valamint az átalányadózás választásának lehetősége is.

Az Adó Online kibontotta a két törvényjavaslatba csomagolt akciótervet. A járulékcsökkentésről, pénzforgalmi adózásról és számviteli könnyítésekről itt olvashat bővebben.

A kisadózó vállalkozások körébe a törvényjavaslat szerint könnyű lesz bekerülni, és kiesni is viszonylag egyszerű lesz onnan. A 6 milliós bevételi limiten túlszaladó cégek a többlet 40 százalékát fizethetik ki adóként. A nem főállású kisadózó semmiféle társadalombiztosítási jogviszonyt nem szerez. A tételes adózás tervezett szabályairól itt olvashat további részleteket.

A kisvállalati adózást nemcsak létszám-, de éves árbevételi limithez is kötné a kormány: 25 fő és 500 milliónál alacsonyabb árbevétel mellett választható az új adónem. Az adóalap megállapítása nem tűnik egyszerűnek: számos azt csökkentő- és növelő tétel is van. Minden részletet megtudhat a tervezetről itt.

Adóból lesz pénz az egészségügyre

Az munkahelyvédelmi akciótervvel egy napon az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról címmel nyújtott be minisalátatörvény-javaslatot Matolcsy György. A szürke cím kemény jövedékiadó-emelést takar, amiről itt olvashat bővebben.

+1 meglepetés

Még májusban elfogadta a parlament az adósaláta-törvényt, ami évközi és jövő évi adómódosításokat is tartalmaz – ezt az adócsomagot itt és itt boncolgattuk részletesen – , már be is nyújtotta a módosító javaslatot (az egészségügy többletforráshoz juttatását célzó törvényjavaslatba csomagolva). Eszerint 2013-tól a vállalkozások egymás közötti készpénzforgalmát ügyletenként nem 5, hanem 1,5 millió forintban maximálnák. A tervezett módosításnak vélhetően köze van a tranzakciós illetékhez is, hiszen cél a pénzforgalom bankszámlákra terelése és ezzel egyúttal az adóbevétel növelése is.

Azt, hogy milyen egyéb adó-, tb- és munkaügyi változásokra ébredtünk július 1-jén, megtudhatja itt.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Enyhe zsugorodás júniusban: 50 pont alá esett a júniusi BMI

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke: 49,4. Júniusban a válaszadók az előző hónaphoz képest mérsékelt visszaesésről számoltak be. Az elmúlt időszak mérsékelt bővülését követően ebben a hónapban fordulat következett be a feldolgozóiparban, a BMI index 50,0 pont alatt áll – közölte hétfőn a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

2024. július 1.

Árfolyam az áfában (XXIV. rész)

A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.